Őriné Nagy Cecília: A jó kormányos. Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) emlékkiállítás (Gödöllői Városi Múzeum, 2013)

Származás, korai évek

nográfiáját

2 megerősítő és kiegészítő, az utóbbi években előkerült kéziratból, a Gödöllői Városi Múzeum gondozásában, G. Merva Mária szerkesztésében megjelent életrajzi könyvből.

3 Ebben a katalógusban szeretnék átfogó képet adni Körösfői-Kriesch Aladár életéről és munkáiról, az eddig megjelent adatokra építve, illetve szeretném bővíteni az ismereteket a kiállítás előkészületeinél előkerült új adatokkal és összefüggésekkel. Származás, korai évek Kriesch Aladár 1863-ban született Budapesten. Édesapja a lengyel származású Kriesch János volt, aki bécsi tanulmányok után természetrajz szakos tanárként ismerkedett meg feleségével, a német ajkú Abt Laurával. Házasságuk első gyermekeként született Aladár, akinek iskoláztatására nagy gondot fordított a család. Kisgyermekként a budai várban élt, ami jelentősen hatott képzeletvilágára, későbbi történelmi érdeklődésére. Középiskolai tanulmányai alatt elsajátította a görög és latin nyelvet, és széleskörű klasszikus műveltségre tett szert. Mindemellett nem elhanyagolható a családi környezetből adódó természettudományos érdeklődése sem. Fiatal éveiben a nagybácsik és nagynénik mellett a nagyszámú testvéri- és unokatestvéri közösség jelentős hatással volt személyiségére. Budapest mellett ezekben az években Kolozsvár jelentette számára a kellemes családi együttlétek helyszínét. Itt töltötte minden szünidejét, innen indult el művészi munkássága is. Már korán eldöntötte, hogy festőművész szeretne lenni. Baráti és családi kapcsolatai révén Székely Bertalan tanítványa lett a budapesti Mintarajz2 Dénes Jenő: Körösfői-Kriesch Aladár. Budapest, 1939. Továbbiakban: Dénes J. 1939. 3 Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Szerk: G. Merva Mária). Gödöllő, 2005. Továbbiakban: Nagy S. 2005. 8