Őriné Nagy Cecília: A jó kormányos. Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) emlékkiállítás (Gödöllői Városi Múzeum, 2013)
Szövőiskola
Aladár 3 3, Nagy Sándor „a stílus tetejének" nevezték el." 3 4 Fontos megemlíteni, hogy 1913-ban négy helyszínen, tartottak előadást: „Szalay báró szalonjában, aztán a Pucher-család palotájában, majd Károlyi Mihály gróf egy garden party-ján a palota kertjében, s végül Körösfői-Kriesch Aladár gödöllői műtermében." 3 5 Az utóbbi előadást örökíthette meg Körösfői-Kriesch Aladár gyermeke, és ennek alapján készült a kárpit a Vitéz László bábszínházról, tehát 1913-ban vagy utána. A közel 15 éves kamaszlány így, a rajznak megfelelően, feltehetőleg csak második sorból nézte a bábelőadást. A Bevilaqua-Borsody Béla cikkében felsorolt előadási helyszínek ismeretében különösen kedves a műterem-bábszínház ábrázolása, a hős Vitéz László, „...a dali, kemény, férfias szabad hajdúlegény, a magyar bábjáték ősi névadója, régi szökött katonák, szegények pártfogója" 3 6. A hőst éppen igazságosztás közben jeleníti meg, háttal nekünk a zsúfolásig megtelt nézőtér, a hosszú fapadon ülő publikum, ahol egymás mellett foglal helyet a kalapos, pelerint viselő dáma és a fejkendős, lelkendező, csecsemőjét tartó asszony, a lázasan figyelő gyermekekkel együtt. Ez az igazán kedves ábrázolás a Vitéz László bábszínházról, amelyet Orbók Lóránd és Bevilaqua Béla vezetett, meglévő ismereteink alapján már kultúrtörténeti dokumentum is. 3 7 A szövőműhelyen kívül a művésztelepet csak a Nemzeti Szalon 1909-es kiállítása után, az országos sajtóban megjelent hír révén ismerték meg a gö33 Körösfői-Kriesch Aladár és Bevilaqua Béla személyes ismeretségéről őriz egy levelet az OSzK Kézirattára, amelyében Körösfői-Kriesch 1912. április 8-án egy „feledhetetlenül kellemes estére" utal. Körösfői-Kriesch Aladár levele Bevilaqua Bélának. Gödöllő, 1912. április 8. OSzK Kézirattár 26/17. 34 Bevilaqua-Borsody Béla: Az első magyar bábszínház születése, tündöklése és halála 19101914. In: Lantos Magazin 1930. február 15. 313. Szándékosan idéztem a teljes névsort, mivel Papp Eszter: Orbók Lóránd, az első magyar bábesztéta című cikkében, nem utal a gödöllői kapcsolatokra. (Báb-Tár. II III. 2006. 2-3. 11-17.) 35 Uo. 36 Borsodi-Bevilaqua Béla: Bábszínház. In: Színház és filmművészet VI. 1955. 954. 37 Itt köszönöm meg Semsey Rékának és Semsey Balázsnak, hogy erre a kapcsolatra felhívták a figyelmem. 26
