Őriné Nagy Cecília: A jó kormányos. Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) emlékkiállítás (Gödöllői Városi Múzeum, 2013)

Származás, korai évek

megörökítésére írjanak ki képzőművészeti pályázatot. Az egész magyar mű­vésztársadalom megmozdult a pályázat hírére. Az éppen külföldön tartózkodó művészek is mind hazatértek a lehetőség hírére. 9 Sorra jöttek a megrendelések. Kriesch Aladár ekkor kapta Torda-Aranyos vármegye megbízását az 1567. évi tordai országgyűlés ábrázolására, amely először mondta ki a vallásszabadságot. A Vasárnapi Újság 1 0 is beszámol a Műcsarnok ezredévi kiállításáról. Véleményük: „Kriesch Aladárnak »Az 1567-iki tordai országgyűlés« czimű történelmi képe egyike a legjobbaknak e nemben. Jeles mesterének Székely Bertalannak az iskolája immár mestert nevelt belőle, kinek szép talentumától még sokat várhatunk. Hogy hiva­tásos történelmi festő, azt megmu­tatta jelen munkájával is, mely az 1567-iki tordai országgyűlésnek azt a jelenetét tünteti föl, mikor a vallásszabadság kimondatik. A kép főalakja Dávid Ferenc, a vallás re­formátor." A festmény sikerét húzza alá, hogy müvet sokszorosították, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat mülapja lett 1897-ben." Az 1895-os képzőművészeti pályázat eredményeként Eger városa is rendel Kriesch Aladártól képet, ennek címe: Dobó István az egri nők segítségével megvédi Flger várát. Ez a kép szerepel a Műcsarnokban 1900-1901-ben. Az egri Dobó István Vármúzeum képzőművészeti gyűjteménye őriz egy képet a fenti címmel, amely kompozíciójában nem egyezik a Vasárnapi Újságban 9 Nagy S. 2005. 67. 10 Vasárnapi Újság, 1896. 43. évfolyam, 33. szám. 547. kép: Vasárnapi Újság, 1896. 33. szám, 43. évfolyam 544. 11 Aranyérmek, ezüstkoszorúk. (Szerk: Nagy Ildikó) Budapest, 1995. 259. Az 1567-iki tordai országgyűlés, 1896 (II.) 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom