G. Merva Mária - Öriné Nagy Cecília - Benkő Zsuzsanna (szerk.): Remsey Jenő György (1885-1980) festőművész, író emlékkiállítása (Gödöllő, 2010)

G. MERVA MÁRIA: REMSEY JENŐ GYÖRGY (885-1980) SOKOLDALÚ MUNKÁSSÁGA

író arcát fénybe borítja, amely az egyes költeményeket egy hatalmas folyam­má sűríti, amelyben nincs pihenés, nincs enyhítő megnyugvás, nincs egysze­rű, nincs emberi, csak nagy, csak hatalmas, csak megrázó, égboltot rontó." A prófétai hevület is válhat monotonná és hatástalanná, ha túl sok van belőle. A próféta hangja Ettől a hangtól félni lehet. Mert ez ostor, s mennybéli üzenet: Benne harsonák és angyalszózatok, S minden szörnyűség, ami e halott, S bűnös világot életre rázza, S a falánk, bűnös, fanyar lovagok. Vitézlő hősei a mának, ­Az ilyen hangra ijedt arcot vágnak. Mert ez, ha kell, kénkő és szurok: Nem langyos fürdő, nászi ágy, S hideglelősre rázópárzó vágy Nem lobog benne lidérces fénnyel. De kiknek az élet tivornyás éjjel. Semmit oly félve nem gyűlölnek, S átok nekik mit szól, - s vétek. Mégis, kik várjátok a Hajnalt. Vigyázzatok e hangra.­Út, Híd, Igazság, Élet! 3?

Next

/
Oldalképek
Tartalom