G. Merva Mária - Öriné Nagy Cecília - Benkő Zsuzsanna (szerk.): Remsey Jenő György (1885-1980) festőművész, író emlékkiállítása (Gödöllő, 2010)

G. MERVA MÁRIA: REMSEY JENŐ GYÖRGY (885-1980) SOKOLDALÚ MUNKÁSSÁGA

Mindennel próbálkozott, hogy meg tudjon élni és eltartsa négygyermekes családját. Remsey Szőnyeg- és Gobelinműhely néven (Gödöllő, Erdő u. 6.) szövőműhelyt nyitott, és annak termékeiből próbáltak megélni. A gödöllői szövőműhely háziipari jellegű újraélesztésén fáradozott. Sorra készültek ott nagyméretű gobelinjei: Trisztán és Izolda (1927). Pelléas és Mélisande (1927), Mátyás király vadászata (1927). Seherezádé meséi (1927). 1988-ban Győr városa egy nagyméretű faliszőnyeg tervezésével és kivitelezésével bízta meg ezeréves fennállása alkalmából. A gobelint a New York-i Világkiállításon mutatták be. Lánya, Agnes is részt vett a munkában, ő 1989-ben nyitotta meg a Palotás Műhelyt egy önállósítási kölcsön segítségével. A megrendelésre készített csomózott szőnyegeken előszeretettel használt népi motívumokat. Továbbá egy budai villa számára színes üvegablakokat tervezett Remsey Jenő. Freskófestészettel is próbálkozott, 1943-ban Budapesten a Lónyay utca és a Kinizsi utca sarkán felépült református gimnáziumban kapott munkát, a frissen elkészült iskola dísztermének színpadja köré kellett freskót festeni, melynek A magyar reformáció szellemtörténete címet adta a művész. A 17,5 méter széles és 4,5 méter magas falfestményen hat hétig dolgozott. Körösfői-Kriesch Aladár gödöllői műtermében készítette el hozzá a kartonokat. Ez volt az első freskómunkája, ekkor fedezte fel magában ezt a tehetséget. (Sajnos a fal későbbi lebontásával elpusztult a freskó.) Ebből az alkalomból egy nagy cikket írt róla Zimányi Ernő, a Nemzeti Figyelő 1943 júliusi számába. „Valójában nem tanult festeni. De isteni tűzzel felgyulladt a lelke." Képeiben „valami szittyatűz ég" - fogalmaz az újságíró. Végigtekintve Remsey Jenő sokoldalú tevékenységén, irodalmi munkásságát is beleértve, Kós Károly jut az újságíró eszébe, aki sikeres építész volt, vívódott, aztán regényt írt (Az országépítő), majd darabot (Budai Nagy Antal): .Testvér ez a magyar műveltségért hordozott ezermesteri sors Remseyével."