Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Sümegi György: A Kecskeméti Szőnyegszövő
65 Sümegi György A Kecskeméti Szőnyegszövő A művészeti, képzőművészeti élet Kecskeméten - ahogyan az akkor hasonló nagyságrendű városokban - a millennium lendületével folytatódott és erősödött meg 1900 körül. Kecskeméten erős, karakteres az építőművészet Lechner Ödön által iniciált jelenléte. Lechner teljes oeuvre-jének egy tizede Kecskeméthez kötődik, rajta kívül Márkus Géza, Komor Marcell, Jakab Dezső, Jánszky Béla, Szivessy Tibor, Mende Valér kecskeméti műveire gondolok elsősorban, s majdnem Kós Károlyra, de az ő tervei már a fölkészülés stádiumában — rajta kívül álló körülmények következtében - elakadtak. 1 Lechner és követői kecskeméti munkáikban „a magyaros ízlés terjesztéséből" is kivették a részüket — ahogyan a Művészet cikkírója 2 — föltehetően a szerkesztő, Lyka Károly - megállapította. 1912-ben az új középületekkel kapcsolatban már „új" Kecskemétről beszéltek. 3 „Az utolsó három lustrum alatt nemcsak gazdagsága mutat számottevő emelkedést, hanem a közművelődés terén is első sorba került a magyar vidéki városok között" 4 — vezeti be híradását a Magyar Iparművészet cikkírója. Kecskemétnek van múzeuma, könyvtára és levéltára, akkor még együtt a Lechner tervezte Városházán. Csak néhány adat a művésztelep létesítésének évéből: 8 könyvnyomdájában könyvek, s egyéb kiadványok készültek, 17 naptár, 7 napiés hetilap jelent meg a városban. A XV1I1. Országos Dalosünnep 5 nagyméretű, színes, szecessziós plakátját Bottka Miklós tervezte. Erre a dalárda-ünnepre már a frissen alakult Városszépítő Egyesület hívta föl a lakosság figyelmét - házaik fölvirágozására. 6 A megélénkülő képzőművészeti élet, a hirtelen fölszaporodott kiállítások, az igény és érdeklődés mellett talán a művésztelep-import helyi fogadtatásáról is árulkodnak. Csak fölsorolásszerűen: Pataky Imre főgimnáziumi rajztanár száznál több „szebbnél szebb" festményét állította ki és árusította „jutányos árban" 1, Rainerné Liedke Zelma a Beretvás szállóban mutatta be 135 táj- és zsáner képét, 10 karikatúráját és majolika-műveit. 8 Szabó Antal festőművész a régi törvényszéken zömmel táj- és zsánerképeket, csendéleteket állított ki, és „nagyszámú iparművészeti tervet" is. 9 A kiskunfélegyházi főgimnáziumban a „kecskeméti művészek 147 értékes képpel, a szőnyegszövő intézet 17 db remek munkával, az Országos Tanítói Árvaház növendékei 18 dísztárggyal" szerepeltek. 1 0 Az 1909-es év őszi szezonjának bizonyosan a Nemzeti Szalon 40. vidéki, második kecskeméti kiállítása a záróköve. A város 5 képet vásárolt múzeumának, ám az X. szignó mögé bujt recenzens szerint az „5 kép közül Ferenczy Olvasó asszony című képe kivételével mind ultraszecessziós", vagyis ultramodern és elutasítandó. Malonyay Dezső egyik cikkére hivatkozva „a legfiatalabb müvésznemzedék gauguinesedésének" magyarázatát a készületlenség leplezésében láttatja, s elítélőleg — megintcsak Malonyayt idézve - bunkózza le a „dekoratív irányzat "-ot. „A mi ferde, a mi suta, a mi sápadt — az dekoratív. A ki rajzolni nem tud, aki színvak, aki lila, kék, sárga [...] annak kész a mentsége: mert ö dekoratív". 1 1 Sajnálatos, hogy a kiállításról valójában nem is írt. Az Alföldi Hiradó munkatársa szerencsére észrevette, s rögzítette is, hogy ezen a kiállításon „a gödöllői szövőiskola is részt vesz művésziesen kiállított szőnyegeivel". 1 1 Ekkor azonban, 1909 november végén már szövőiskola működik Kecskeméten. Ugyanis Sándor István kezdeményezésére 1909 tavaszán határozta el a közgyűlés szőnyegszövő iskola létesítését. A 7-ik tizedbeli, Mezei utca 8. (Bajcsy Zsilinszky út) szám alatti, Jausz-féle házban 1909 októberében megnyílt intézetbe szövőtanulónak a 12. 1 Lásd erről részletesen: Sümegi György: Egy meghiúsult lehetőség: Kós Károly és Kecskemét, 1909. Megjelenés alatt. A Kecskeméti Szőnyegszövőről röviden, a művésztelep történetébe ágyazottan: Sümegi György: A Kecskeméti Művésztelep és Alkotóház. Új Művészet Kiadó, Budapest, 1996. 42-44. 2 1903. 138-139. 3 A Ház, 1912/1-2. 4 Művésztelep Kecskeméten. Magyar Iparművészet, 1909.322-323. 5 1909. augusztus 15-18. 6 Működik a Városszépítő Egyesület. Kecskeméti Újság, 1909. aug. 11. 7 Képkiállítás. Kecskeméti Újság, 1909. okt. 10. A kiállítás az Iparos Otthon nagytermében volt, okt. 24-től. 8 Alföldi Hiradó, 1909. dec. 17. 9 Kecskeméti Újság, 1909. dec. 17., Képkiállítás. Szabadság, 1905. dec. 30. 10 (K.) Kecskeméti művészek Félegyházán. Kecskeméti Újság, 1909. dec. 30. 11 X.: A Nemzeti Szalon kiállítása és a város képvásárlása. Kecskeméti Újság, 1909. dec. 12. 12 Alföldi Hiradó, 1909. nov. 30. 1909. nov. 28-dec. 4., Iparos Otthon díszterme. A Kecskeméti Szőnyegszövő pecsétje
