Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Sümegi György: A Kecskeméti Szőnyegszövő
66 Sümegi György Pascin, Jules: Falus Elek (Herman Lipót: A művészasztal. Budapest, 1958. alapján életévüket betöltött lányok jelentkezhettek, tandíj fizetése mellett. 1 3 A művésztelep 1909 nyarán megfogalmazott célrendszerében a szőnyegszövővel is versenyképessé akarták tenni a kisipart, művészivé akarták emelni, hogy produktumai ízlésességét, szépségét s művészi értékét a gyáripar utánozni ne tudja. A ruskini, morrisi elvekre is alapított szövőiskola (vezetője: Medveczky Ilona) alig pár hónap alatt „művészien készített szőnyegeket, párnákat produkált" s ezeket 1909. november 20-tól az Iparos Otthonban sikerrel mutatták be. 14 A Kecskeméti Szőnyegszövő művészi vezetését az iskola több mint kilenc hónapos működése után, 1910 július végén vette át Falus Elek (1884-1950). 1 5 A művésztelep egyik alapítójaként Falus részt vett a program megfogalmazásában is, hiszen a szőnyegszövő, a grafikai műhely terve és a nyomdával való intenzív kapcsolatkeresés — a Kecskeméti Művésztelep programban - az ő elképzelése lehetett. Nézzük meg röviden, hogy az iparművészettel kapcsolatban mit tartalmaznak a Kecskeméti Művésztelep Iványi Griinwald Bélától, Falus Elektől és Kós Károlytól fönnmaradt programjai. Mindezek egy megkésett összművészeti művészkolónia ideáját tételezik, próbálnak fajsúlyos érveket adni a döntéshozók (Kada polgármester és a városi testületek) kezébe. A tervek mindegyike megkísérelte elkerülni az egyműfajúság, a csak festészet csapdáját talán azért is, mert a művészetek társadalmi hasznossága, s az új intézményeknek — a tavasztól működő szőnyegszövő iskolának például az alapító város hétköznapi életébe való beágyazódása, szerves beépítése —, a döntéshozóknak is fontos lehetett. Iványi Grünwald Béla festőművész Nagybányán, 1909. július 17-én megfogalmazott Kecskeméti Művésztelepi programjában a létesítendő kolóniának az első, tisztán képzőművészeti részével „szoros összeköttetésben áll(ó) (a) dekoratív művészeteket művelő rész". Vezetője Falus Elek. Tevékenységük három részből áll: művészi textil (szőnyeg, gobelin és „dísz gyapjú szövés"). Céljuk: „az abszolút érett technika, a művésziesség és a magyarosság s így erős kereskedelmi sikerre is számíthatunk. Felhozhatjuk itt a gödöllői Kriesch Aladár műhelyét, mely sok nagy sikert aratott úgy anyagi, mint művészi tekintetben". A művészi textil mellett további két műfaj még „a keramika és a grafikai műhely, mely művészi könyvkiadást és könyvkötést telepítene Kecskemétre". 16 Föltehetően az alapító város elvárása szerint készülhetett Iványi Grünwald és Falus Elek aláírásával, 1910. május 6-i dátumozással A Kecskeméti Művésztársaság Szervezete című tervezet. III, A műhelyek fejezetcím alatt a Szövőintézet és a Keramikai műhely vezetése, tervekkel „művészeti rajzokkal" való ellátása, az éves költségvetés, anyagbeszerzés, könyvelés, levelezés, munkavezetés és egyéb működési kérdések is szabályozást nyernek. Fönnmaradt Falus Elek kézzel írt, dátum nélküli tervezete: Részletes program a Kecskeméten tervbe vett iparművészeti munkásságról. Falus szabadiskoláról, az Iványi programban ismertetett tanítási formáról beszél, valamint három műhelyről, amelyek közül első a Keramika. „Ebben művelnénk az olcsó égetett agyagból előállítható ágakat, a nyílt piac számára. Helybeli iparosokat képeznénk, mestert, legényt, inast. Lenne olyan kerámia is, amit saját kezűleg a művészek formáznak, festenek, díszítenek. [...] Itt készítünk idővel nemes templomi keramikat, szobrokat." Ezt Falus mellett Vedres Márk vezette volna. A szőnyeg és gyapjúszövés-műhely leírása valamint a könyvtervezés beépült Iványi programjába. Falus fölveti egy „interieur művész" Kecskemétre telepítését. Vagyis az új épületek, a kecskeméti új építkezések színvonalas belsőépíA Kecskeméti Szőnyegszövő munkatársai 191 l-ben. (Álló sor, balról jobbra) 1. Bognár F.rel- tészeti kialakítása is programpontja volt Falusnak ka 2. Szabó Erzsébet 3. (?) 4. Tóth Teréz 5. Baracsi Erzsébet 6. (?) 7. Végh Ilona 8. Kovács _ s ü|< hozzá; indokoitan & j ogosa n. Erzsébet 9. Baracsi Sári 10. Paksi Mária 11. (?) 12. Kozma Róza 13. Földi Mária 14. Kiss fit., , „ . ' , , , , ,, , Margit 15. Árva Tóthné házmester. Középen ülnek: (balról) Schira Irén, Medveczky Ilona, A Kos e s W'«''gy> Uenes epiteszek altal Fischer Ármin. Elöl ülnek (balról jobbra): 1. Hajagos Antónia 2. Árva Tóth Ilonka 3. Hor- jegyzett, ám föltehetően Kós Károly által fogalváth Mária 4. Foglár Mária 5. Szilágyi Ilonka 6. Szabó Margit 7. Berta Mária ww g'áalfl j? 13 Iparunk fejlődés. Megnyílt a szőnyegszövő iskola! Kecskemét, 1909. október 17. 14 Háziipari kiállítás. Alföldi Híradó, 1909. november 21. 15 Országos Ellenőr, 1910. július 30.; Kecskeméti Lapok, 1910. július 24. 16 Kecskeméti Újság, 1909. szept. 26.
