Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Kiss László: Tervezők és stílusok. 1900-1940
91 Kiss László Tervezők és stílusok 1900-1940 Dolgozatomban néhány kevésbé ismert szőnyeget, tervet szeretnék bemutatni, melyek részben különböző magántulajdonban vannak, részben a kereskedelemben fordultak elő, vagy egyéb okból nincsenek szem előtt. Egyes tárgyak, lappangó vagy nem azonosított művek meghatározására vonatkozó véleményemet szeretném közölni, részben műtárgyak, részben archív fotók, részben kortárs kiadványok összevetésével. Továbbá ezek alapján bizonyos stílustörténeti következtetésekre teszek javaslatot. Kronologikus sorba szedem a tárgyakat, amelyeknek meglévő meghatározását szeretném kiegészíteni. Elsősorban a gödöllői szövőiskola munkájához kapcsolva idézem fel tapasztalataimat, élményeimet. Megemlítem az 1910 körül tevékenykedő más alkotókat, műhelyeket is. A második részben a két háború közötti időszakból felidézem egy-két gödöllői tanítvány további működését, nagyvonalakban áttekintem a kor művészi szőnyeg tervezését, figyelembe véve a külföldön működött magyar alkotókat is. Igen soknak tűnik a megemlített tárgyak mennyisége, de elsősorban rögzíteni szeretném a lehetséges kapcsolatokat — miközben magam is küszködöm azzal a jelenséggel, hogy az iparművészet emlékeinek sokasága és többoldalú kötődése miatt nem könnyű a fontos, lényeges kapcsolatrendszert feltárni. A gödöllői művészek már a telep megnyitása előtt is terveztek szőnyegeket. Nagy Sándor 1900-ban, a Párizsi Világkiállításon mutatta be Csikós című faliszőnyegét, melyet Nagybecskereken szőttek.' Medgyaszay István tervezte a székely díszkaput, frízét pedig Nagy Sándor festette az 1906-os Milánói Világkiállításra. 2 Körösfői-Kriesch Aladár tervezte az ugyanitt kiállított kultuszminisztériumi dolgozószobát. 1903-ban már elkészült Itatás s című szőnyegét is kiállította itt. 4 A kiállítás magyar pavilonja sajnos leégett. A „Studio", a legjelentősebb angol művészeti folyóirat rendszeresen közölte a gödöllői művészek munkáit is. Máshol már nem fellelhető művekről szerezhetünk így tudomást. 9 A Gödöllői Városi Múzeum nagyméretű faliszőnyegének anyaga sátorponyva jellegű. Véleményem szerint Attila sátrát jelenítette itt meg Nagy Sándor. 6 E vélekedést támasztja alá Attila hazatérés a vadászatról.. .című tervéből Attila palotája, melynek kapuzata hasonló kompozíciójú. 8 A gyermekek ábrázolása sok gödöllői művön jelenik meg. Körösfői-Kriesch falitextiljein, képeinek és fotóinak sokaságán. Nagy Sándorné rajzainak is kedvelt témája volt a gyermekek virágainak és játékainak egységes birodalma. Jézuska a virágok közt című faliszőnyege a húszas években készült. 9 Kompozíciója hasonlóságot mutat az elmúlt évben felbukkant, három kisgyereket ábrázoló faliszőnyeggel. (7. Színes tábla) Ügy vélem, tervezőjük az együtt dolgozó Nagy Sándor és felesége, akik a művésztelep ifjoncait örökítették meg e szőnyegen. A gyermekek körülbelül a dackorszakban vannak, amikor sűrűn kijelentgetik: „kell". Nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy a „Die drei Müsser"című faliszőnyeg került elő, amelyről a jelen kiállítás katalógusában is szó esik 1 0, és 1910-ben, Berlinben szerepelt kiállításon. Nagy Sándor jellegzetes rajzstílusa a lágyan omló vonalhálókból kialakított ábrázolás. Mindemellett a szövés technikájából eredeztetett „kockázásból" hamar eljutott a geometrikus stilizálásig." A gödöllői szövőiskolát reklámozó kétféle képeslapja jó példa erre, de ilyen művei már Koronghi L.ippich Elek költeményeinek illusztrációjaként 1903-ban megjelentek. A fuksziák és más cserepes virágok sok kockából álló, érdekes rajzolatát több terven 1 2 és kistextilen 1 3 örökítette 1 Az iparművészet az 1900-iki Párizsi Világkiállításon (Lampel kiad. 1901.) 125. 2 Magyar Iparművészet, 1906. 165. 3 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke: 18. 4 Magyar Iparművészet, 1906. 197. 5 Pld. Szőnyeg, The Studio Vol. Xl.IV 1908. p.285. 6 Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve. Gödöllő, 2007. 108. (77). 7 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke: 52. 8 U o. 95. (31) központi épület felső homlokzata 9 Uo. 39. 10 Uo. 25. 11 Uo. 23. 12 Mintalapok, Új folyam, II. évf. 1904. 49. és 58. 13 Oriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve. Gödöllő, 2007, 107. (100) (A műhelymunkaként is feltételezett mű ötlet, torma és színgazdagsága véleményem szerint Nagy Sándor szerzőségét valószínűsíti.)
