Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Török Petra: „...kivágás a mágikus végtelen szőnyegéből"- Lesznai Anna textilmunkái, hímzései és elfeledett manufaktúrája
kivágás cl mágikus végtelen szőnyegéből " — Lesznai Anna textilmunkái, hímzései és elfeledett manufaktúrája 83 a vágyak — az egyszer majd létrejövő „szektáról", a világtól el- és kivonulásról, a közös küldetésről - gyakran tűnnek fel például Balázs Béla naplójában 5 3, és közeli barátok lévén, Lesznait sem hagyták érintetlenül. Kezdetben volt a kert című nagyregényének előképe saját családja körtvélyesi birtoka volt, amely a mű gyorsan változó világában olyan zárt szigetté vált, ahol egy szellemi műhely is kialakulhatott volna. Ennek tagjai a regényben azok a művészek, filozófusok és írók, akiknek (szintén dokumentatív pontosságú megjelenítéséhez) a Vasárnapi Kör néven ismert társulás adott mintát. Egy művésztelep megalapításával a vidéki örömök terét és a művészet Parnasszusát szerették volna kialakítani a regénybeli faluban, Liszkán: „Ha valaha meglesz a mi Magyarországunk, művészotthont csinálunk Liszkából! Valami ideális kolostorfélét, ahol ki-ki zavartalanul élhet hivatásának. Magát tesszük majd meg háziasszonynak. Minden úgy marad, mint most, csak boldogabb falu veszi körül a kertjét," 5 4 A szőnyeg, az öltés és a hímzés szimbolikája Ahogy azt a címben is összegeztük, Lesznai egész életműve az ornamentális szemlélet jegyében fogant. Naplóbeli és elméleti fejtegetéseiben e vonatkozásban is kiemelt figyelmet szentelt a szőnyeg és a hímzés szimbolikájának. Lesznainál az iparművészeti tervek és kompozíciók kisebb egységekből állnak, megjelenésüket különböző technikai tényezők (textúra, szín, valőr, konstrukció, plasztikusság stb.) befolyásolják, melyek együttese adja a terv egészét, teljességét. Ezek egymáshoz való viszonyát, zárt egységét, harmóniájának megteremtését, koherenciáját Lesznai a legnehezebb tervezői feladatok egyikének tartotta, hiszen: „Minél több elemet és minél intenzívebben tart össze a kompozíció, annál magasabbrendü. " 5 5 Alapvető kérdés, ami a teoretikus fejtegetésekben és a naplóban is visszatér, hogy a kompozíció egészét felépítő részek autonóm, önmagukban is értelmezhető elemek, vagy csak az egységen belül, annak összetevőjeként van szerepük. A tökéletes mű ismérveként az előbbi jellegzetességet fogadja el Lesznai. 5 6 Eszerint a művészileg tökéletesen megoldott, zárt egység, kompozíció elemei önmagukban is zártak és befejezettek, szimbólumai a teljes műnek: „Szerintem az a legtökéletesebb egység, mely számos, magában véve is zárt egységeket, és nem csak töredékeket tud egy nagy hierarchiában magába váltani. Ilyen a keleti szőnyeg, ornamentika, miniatűr. Kristály, melyet ha összezúzunk, minden darabkája ismét tökéletes apró kristályokká válik. A legnagyobb képek détailjai is zárt egészek, és összhatások mindezeknek az egységeknek egy magasabb rendű és gazdagabb egységbe való foglalása.'"''' Példaként Cranach és Brueghel képeit említi. E felfogás alapján az a kihívás várja a tervezőt, hogy minden töredékegység belesimuljon a tökéletes harmóniába, és hozzájáruljon az egységes kompozíció egyensúlyához. Ez az egyensúlyi helyzet lehet dinamikus vagy statikus, attól függően, hogy ezek a részletek milyenek: egyneműek vagy különbözőségük, a kifejtett feszültség által alakítják ki a harmóniát. Ezen egyenrangú, önmagukban autonóm, tökéletes ornamensek egymás mellé sorolása által magasabb rendű egység jön létre. Ez bármely irányban folytatható, befejezhetetlen. Ezen elképzelés illusztrálására Lesznai Anna szőnyeg hasonlatai szolgálnak, melyek jelzik, hogy az egész világ birtokbavétele, a beleszövés, belehímzés (versbe, naplóba, regénybe, vászonra, selyemre) Lesznai visszatérő álma és vágya volt. Ez egy textiltervezéssel és hímzésekkel foglalkozó művész esetében kézenfekvő hasonlatként is hathat, ám Lesznai az epizodikusság fogalmának bevezetésével és ennek alkalmazásával a Kezdetben 53 „A kertészkedésből, azokból a kis Kugler-skatulyából, melyekben kis paprika- és kelmagvakat ültettet el, alakult ki lassan az új életterv. Kiderült, hogy ó egyáltalán nem akar orvos lenni. (...) Hanem kertész lesz. Kitanulja két év akitt komolyan a mesterséget, aztán veszünk valahol egy kis földet, és abból élünk. Hogy az orvosságnak is hasznát vegye: gyógynövényeket fog termeszteni, ami Magyarországon nines. (...) Edit és Anna dolgoznának: vezetnék a gazdaságot, és eltartanának bennünket. Edit szavajárása: „Nem tudja nézni, ha férfiak dolgoznak. A férfiak költsenek, muzsikáljanak, filozofáljanak, tudósok legyenek - kenyeret azalatt keressen az asszony. Sok szépet beszéltünk erről a telepről, mint mindannyiunk életének végső megoldásáról. (...) Egy nagyon komoly meggyőződés volt minden tréfa és képzelödés alatt: (...) össze kell, hogy telepedjünk, (...) mert hiszen egy család vagyunk, csak szétszülettünk, és széthordott kicsit a sors."- Az idézet Balázs Béla teleségének. Hajós Editnek az alakját idézi fel. Balázs Béla: Napló II. (1914-1922.) (szerk.): Fábri Anna. Budapest, 1982, Magvető Könyvkiadó, 231-232. 54 Lxsznai Anna: Kezdetben volt kert. Budapest, 1966, Szépirodalmi Könyvkiadó. 1I./150. 55 Lesznai Anna naplójegyzete, Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattár V.3670/43/8. 56 Lesznai pedagógiai módszertana már a tízes évektől érlelődött és alakult. Ennek a 20-as, 30-as években több alkalommal elkészítette összefoglaló tervezetét, majd a negyvenes években gyakorlati pedagógiai tapasztalataival kiegészítve publikálta a könyvet, amely Magyarországon A tervezés művészete címmel jelent meg 1976ban Néray Katalin fordításában (Hatvany lajos Múzeum Füzetei, Hatvan Város Tanácsa és a Népművelési Intézet közös kiadványa). 57 Lesznai Anna naplójegyzete, Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattár V.3670/43/7. Édenkert, 1920-as évek vége, lappangó hímzés fotóreprodukciója a Vezér Erzsébet-hagyaték ban Mária a körtvélyesi ház teraszán, 1920-as évek vége lappangó hímzés, mérete ismeretlen fotóreprodukciója a Vezér Erzsébet-hagyatékban (IV. Színes tábla)
