Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Sümegi György: A Kecskeméti Szőnyegszövő
68 Sümegi György a szecesszióhoz, ahhoz az ágához, amit Kecskemét építészetében legtisztábban a Cifrapalota képvisel ornamentális túldíszítettségével. A Budai kapui - volt tanyai, később Mátyás téri általános iskola (tervezte Jánszky Béla-Szivessy T ibor, 1911) - festett vakolat sgraffito-díszítésének tervezője, stíluskritikai megfontolásokból, bizonyosan Falus Elek lehetett. Az ugyancsak Jánszky-Szivessy tervezte Gazdasági Egylet Székházában a Kaszinó nagytermének enteriőr-tervezésében (festett üvegablakok, kandalló, díszítő festés) is részt vett (Herman Lipót segítségével) 2 0 Ha a szőnyegszövőről, a Falus tervezte munkákról beszélünk, akkor a későszecesszió egyik fontos iparművészeti etapjáról, kecskeméti fejezetéről szólunk. A sikeres, kézműipart föllendíteni akaró vállalkozás, a Kecskeméti Szőnyegszövő a Művészház nyitó tárlatán, Rippl-Rónai József retrospektív kiállításán mutatkozott be először a fővárosi közönségnek (1911. március 11-től). A Málnai Béla tervezte kiállítási enteriőrben szereplő szőnyegekre a tárlatbeszámolók külön is felhívták a figyelmet. 2 1 Sztrakoniczky Károly szerint Falus „első szőnyegei még nyersek és naturalisztikusak. [...] A magyar közönség csak ezekben a finom színhatású és még finomabb rajzú szőnyegekben ismeri meg igazán Falus Eleket [...] milyen hatalmas ornamentális nyelvjárással rendelkezik s mennyire rendelkezésére áll minden dekoratív készség". 1 1 Lengyel Géza a Nyugatban a Kecskeméti Szőnyegszövőt a művésztelep első sikeres bemutatkozásának, első fontos művészeti üzenetének minősíti. Falust „anyagművésznek" nevezi, „ötletekben kifogyhatatlan dekorátor, aki a maga virágait szinte érezhető kedvvel a végtelenségig tudja variálni. A kecskeméti szőnyegek formabeli megoldásának legfőbb előnye, hogy nem vérszegények, nem sápadtan finomkodóak, hanem erőteljesek, gazdagok, jól egyensúlyozott ellentétekkel telik". 11 , A gyors elismertetés, a hirtelen siker mögött szisztematikus tanítás és munka folyt. 2 4 A méltányló ismertetések mellett 2 5 azonban hamar megjelentek a kétkedő hangok, a kritikus attitűd jelei is. Az 1911. február 23-i közgyűlésen hangzott el, hogy Falus „évi3000 korona összeget kap a szőnyegszövő vezetéséért [...]s dacára ezen szép tiszteletdíjnak, működése mégsem kielégítő. [...] az iskolát elegendő mennyiségű mintával nem látja el s [...] az intézet iránt nem viseltetik kellő érdeklődéssel. [...] Falus több mint három hónap óta távol van s az intézet a művészeti vezetést nélkülözi". 1 6 Falus Elek kecskeméti tevékenysége egyre inkább rapszodikussá vált (más budapesti munkái miatt is), s így szinte lehetetlen volt biztosítani a folyamatos munkát, ami ugyanakkor technikailag jó minőségű, az intézet teljes munkaideje alatt kifogástalan volt. 1912. szeptember 30-án aztán megszűnt az iskola, nem kis mértékben azért is, mert igazi felvevőifogyasztói kört, megrendelői-keresleti piacot sem sikerült kialakítani, s így nem lehetett tartósan sikeres üzleti vállalkozás. „Falus tervei olyan elvontak és különösek voltak, hogy a közönségnek nem kellettek". 2 7 Persze nemcsak Falus közönségnek, vagyis az akkori közízlésnek nem tetsző (valószínűleg fölötte álló) műveivel, hanem magával az alkotóval, Falus A Máryás-téri iskola sgraffito díszei 20 Sümegi György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón 1890-1919. In: Bács-Kiskun megye. (Szerk.): Iványosi-Szabó Tibor. Bács-Kiskun megye múltjából IX. Kecskemét, 1987. Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 405-406. 21 Művészház (Művészeti Egyesület) Budapest, IV. Kristóf-tér 2. sz. Ismertető. Budapest, 1911. A sajtó a Művészházról. 11-28. 22 Dr. Sztrakoniczky Károly: Falus Elek. Magyar Iparművészet, 1911. 293-296. 23 Lengyel Géza: Kecskeméti szőnyegek. Nyugat, 1911. 806-807. 24 Néhai Kiss Margit volt kecskeméti szőnyegszövőtől sokféle adatot kaptam a tanulás menetéről, a napirendről, a munkamegosztásról. Tőle gyűjtöttem a kecskeméti múzeumnak az első tanuló-darabokat a 70-es években. Fésűtartó, 1910-11. kézi csomózású, „félvirágok", 36 x 19 cm. Terv: Falus Elek, szőtte: Kiss Margit; 47 x 50 cm-es kézicsomózású tanulódarab, terv: Falus Elek, szőtte: Kiss Margit. KK., Művészettörténeti Adattár, Kézicsomózású perzsaszőnyeg, terv: Falus Elek, 295 x 206 cm, KK., Itsz.: 83.4.1. (a Kecskeméti Városi Tanácstól); Kézicsomózású perzsaszőnyeg, terv: Falus Elek. 96 x 159 cm. KK. ltsz.: 83.22.1. (Kada Elek leszármazottaitól került a kecskeméti múzeumba.) 25 Magyar Iparművészet, 1911. 317-321.; The Studio, 1912. 242., 253. 26 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét város iratai, Közgyűlési jegyzőkönyv az 1911. évről. 41. 27 A szőnyegszövő. Falus Elek doppingol. Magyar Alföld, 1912. szeptember 8.
