Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Benkó Zsuzsanna: A hagyomány fonala- A Cennini Társaság és a Céhbeliek kiállításain szereplő kárpitok
60 Benkö Zsuzsanna — Lyka Károly szerint - az első világháború után megváltozott termelési viszonyokban keresendők. 4 5 Az elszegényedett népesség új kereseti lehetőségek után kutatva, a házi szőnyegszövés felé fordította a figyelmét. A fokozódó közérdeklődést mutatja az is, hogy az 1920-as években újabb tanműhelyek, szövőműhelyek jöttek létre, például Kórodi György vezetésével a Greco műhely, a Turáni Szőnyegszövő Rt. és a festőművész Dóczy Pál nevével működő kiváltképpen régi, illetve híres szőnyegek másolásával foglalkozó Manus Rt. 4 6 Egyre növekedett a szőnyegszövés mint kereseti forrás iránt az érdeklődés, erre szolgál példaképpen az Uj Idők kulturális hetilapnak az olvasók igényeire reagáló, a szőnyegszövéssel kapcsolatos témák megvitatására 1923-ban indult cikksorozata is, melynek gondozását a Manus Rt. igazgatója, Dóczy Pál vállalta lel. Dóczy szerint véget kell vetni a gödöllői szövőiskola technikai tudást féltékenyen őrző magatartásának, a cél az egész országot háziiparszerűen behálózó rendszer kiépítése. 4 7 Azonban a kezdeti lelkesedés hamar alábbhagy, az Uj Időkben az 1920-as évek végére a házi szőnyegszövés beolvad a többi kézimunka, a horgolás, hímzés közé, és elvész a szabadidő eltöltésére szánt, kivitelezendő kézimunka-mintaívek valamint az egyre szenzációsabb, aktualitásokkal, divattal és gyermekneveléssel kapcsolatos cikkek tömegében. A modern tömegtermelés és sorozatgyártás fellendültével a funkcionalitás és a korszerűség került előtérbe, ami nem kedvezett a kézművesiparnak. A másik oldalon viszont a gobelinszövés megújulást, a Nyugat-Magyarországra néha kissé késve érkező stílusáramlatai újabb kifejezésformákat hívtak életre. Az esztétikailag és technikailag is újat hozó mesterek - mint például Ferenczy Noémi, Domanovszky Endre és Pekáry István — munkássága az 1920-as évektől mind elismertebbé válik. Körösfői-Kriesch Aladár hagyománya és a gödöllői szőnyegszövő tevékenység tovább él, azonban mindinkább az ábrázoló művészetekben egyre nagyobb teret nyerő modern stílustörekvések jegyében. A Céhbeliek és a Cennini Társaság a hagyományok egyik utolsó bástyájaként szerepeltek tárlataikkal, és habár a közönség mindig örömmel fogadta fellépéseiket, a modern áramlatok lassan átvették a vezető szerepet. A hivatkozott versek és fordításaik Petőfi Sándor: Szeptember végén Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldéi a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifjú szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme sötét hajam őszbe vegyül már, A tél dere már megüté fejemet. Elhull a virág, eliramlik az élet... Ülj, hitvesem, űlj az ölembe ide! Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Holnap nem omolsz-e sirom fölibe? Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre Könnyezve borítasz-e szemfödelet? S rábírhat-e majdan egy ifjú szerelme, Hogy elhagyod érte az én nevemet? Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd, Én feljövök érte a síri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt, Letörleni véle könyűimet érted, Ki könnyeden elfeledéd hívedet, S e szív sebeit bekötözni, ki téged Még akkor is, ott is, örökre szeret! (Koltó, 1847. szeptember) 45 A háziipar fogalmának meghatározásáról, különböző korszakokban megfogalmazott művészeti és gazdasági értelmezéséről, a népművészettel való kapcsolatáról, a háziipari egyletek történetéről lásd Bellák Gábor: Népművészet és háziipar. In: A népművészet a 19-20. századfordulójának művészetében és a gödöllői müvésztelepen. (szerk.): Őriné Nagy Cecília. Gödöllő, 2006. 64-70. Lyka Károly: Szőnyegekről. Új Idők, 1923. XXX. évf., 2. félév. 125. 46 Pálosi Judit: A magyar gobelinszövés húsz éve 1960-1980. Tevan Kiadó, Békéscsaba, 1994. 6.; 1927-től a Greco Gobelinszövő Rt.-t átveszi a főváros, és Székesfővárosi Textilipari Foglalkoztató Műhely „Gobelinszövő" osztályaként kezdi meg működését. (Magyar Iparművészet, 1927. XXX. évf. 5-6. sz., 132.) Az antik szőnyegek másolásával kapcsolatban a gödöllői szőnyegszövőműhely ellenérzéseiről, a sorozatgyártás a népművészet és az egyediség kérdéséről, a folklorizmus városokba szivárgásáról lásd Keményfi Róbert: Egyedi vagy sorozat? Körösfői-Kriesch Aladár leveleiben megfogalmazott elképzelései a művésztelep céljairól. In: A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői müvésztelepen. (szerk.): Oriné Nagy Cecília. Gödöllő, 2006. 79-95. 47 R. M.: Az otthon művészete - Szőnyegszövés. Új Idők, 1924. XXX. évf., 1. félév, 73., R. M.: A perzsaszőnyeg és gobelinszövés történetéről és technikájáról. Új Idők, 1924. XXX. évf., 1. félév, 210., n.n.: A perzsaszőnyegek fajtái. Új Idők, 1924. XXX. évf., 2. félév, 327., Holló Erzsi: Szőnyegszövés. Új Idők, 1924. XXX. évf., 2. félév, 293., R. M.: A szőnyegszövés kellékei. Új Idők, 1924. XXX. évf., 1. félév, 362., R. M.: Mi kell a szőnyegszövéshez? 1924. XXX. évf., 2. félév, 77., R. D.: A magyar szőnyegszövés múltja és jelene. 1924. XXX. évf., 2. félév, 424. A cikksorozathoz kapcsolódó szőnyegreprodukciók például: Antik Usár-szőnyeg mása (Új Idők, 1924.1. 73.), Perzsa zsőnyeg (Új Idők, 1924,1. 210.), Régi gót szőnyeg mása (Új Idők, 1924. I. 362.), Kisázsiai ún. madaras szőnyeg rekonstrukciója (Új Idők, 1924.11.77.).
