Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Benkó Zsuzsanna: A hagyomány fonala- A Cennini Társaság és a Céhbeliek kiállításain szereplő kárpitok
A hagyomány fonala — A Cennitii Társaság és a Céhbeliek kiállításain szereplő kárpitok 57 Iparművészeti Iskola 1934-36-os Évkönyvé ben egy Leszkovszky Györggyel kapcsolatos bejegyzés, ami a művészt 1936ban a Cennini Társaság tagjaként tartja számon. Viszont ebből nem derül ki, bogy a Társaság aktívan működött-e, rendezett-e kiállításokat, vagy csupán névlegesen létezett. Az alkotók visszatértek a murális technikák gyakorlásához, mint például Leszkovszky György és Hende Vince, vagy az akvarell mestereiként folytatták pályájukat, mint Diósy Antal vagy Halápy János. A Cennini Társaság és a Céhbeliek közül ez utóbbi bizonyult hosszabb életűnek. Habár lehetséges, hogy Körösfői-Kriesch Aladár halálával felmerült a társaság feloszlásának gondolata, mégis valószínűleg a húsz éves jubileumi kiállításuk volt az utolsó együttes megjelenésük. Mivel a társaság mindenféle stílustól függetlenül állt össze, ezért a kiállítások meglehetősen heterogén művek bemutatását tették lehetővé. A tárlatokon szereplő kárpitok azonban kivételt képeznek, mivel egyedül Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor és a Gödöllői Szövőműhely alkotásai képviselték a szőnyegművészetet. A Céhbeliek A Céhbeliek, a Cennini Társasággal ellentétben, már indulásakor népes művésztársaságot tudhatott a magáénak. 2 1 1913. december 22-én alapította meg Körösfői-Kriesch Aladár, hogy a sokféle meggyőződésű kortárs művészek között valamiféle egységet teremtsen. A Céhbelieknek nem volt határozott stíluspreferenciája, egyetlen alapelve a „művészetbe vetett hit" volt. Körösfői-Kriesch a művészek különböző pártbeli hovatartozását és érdekcsoportokká alakulását látva mély elkeseredéssel emelte fel hangját fenyegetettségben érezve a művészet tiszta szellemiségét. A Céhbeliek megalapításakor célja volt, a hatalmi érdekeken és az ahhoz kapcsolódó irányzatokon felülemelkedve, újra felszínre hozni az igazi művészt és az igazi művészetet. „S ezért álltunk össze most egynehányan, nem kérdve többé azt, ki hogyan fest vagy farag? Naturalista, impresszionista, szimbolista, nekünk csak - gyakran — üres jelszavak, melyek mögött mi az embert, a művészt keressük, (...) a művészetbe vetett hitünket ápoljuk és megvédelmezzük," (...) Mint teljesen szabad, független emberek álltunk össze, akiket nem fűz egymáshoz semmi egyéb ezen az egyen: a művészetbe vetett hitünkön kívül!" hiszen „a művészet nem szeszély, hanem igenis a mindennapi élet szükséglete, s a léleknek erőt adó, örömet fakasztó tápláléka." 1 1 Első kiállításuk nagyvolumenű katalógusában a korszak neves kritikusainak több programcikke is napvilágot látott, amelyek a magyar művészet és művészek helyzetével, a műpártolás valamint a művészet és a politika kapcsolatával foglalkoztak. 2 3 Körösfői-Kriesch igen fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a „kis barátságos társaság' célja, a művészet ápolása, csupán a becsületes és békés együttműködésben születő munka által lehetséges, aminek érdekében céltudatos és a művészek gazdasági helyzetét rendező fellépésre van szükség. 2 4 A Céhbeliek megalakulásával és első kiállításával a napi sajtó több ízben foglalkozott, minden esetben pozitívan ítélve meg a gödöllői mester kezdeményezését. 2 5 Az első kiállítás megnyitójára 1914. április 12-én, Húsvét vasárnapján került sor. 2 6 Annyit biztosan tudunk, hogy szerepeltek kárpitok a kiállításon - a Gödöllői Szőnyegszövő iskolában készült „magyar szőnyegek", viszont felsorolás híján csak találgatásokba bocsátkozhatunk, vajon milyen szőnyegeket takar ez a katalógustétel. Talán olyan geometrikus vagy virágos mintázatú szőnyegekre gondolhatnunk, mint amilyenek Nagy Sándor csomózott szőnyegei. 2 7 21 A Céhbeliek tagjai 1914-ben: Berán Lajos, Beck Ö. Fülöp, Déry Béla, Horvai János, Horváth Géza, Körösfői-Kriesch Aladár, Kúnffy Lajos, László Fülöp Elek, Mendlik Oszkár, Moiret Ödön, Nagy Sándor, Nádler Róbert, Olgyai Ferenc, Paczka Ferenc, Pásztor János, Raáb Ervin, Sámuel Kornél, Szenes Fülöp, Szentgyörgyi István, Szablya Ferenc, Teles Ede, Tóth István,, Újvári Ignác, Zemplényi Tivadar, és az első kiállításra meghívottak Batthyány Gyula gr., Glatz Oszkár, és Hornyai Ödön. A Céhbeliek első kiállításának katalógusa. Nemzeti Szalon, 1914. 22 Körösfői-Kriesch Aladár: Miért álltunk össze mi céhbeliek? A Céhbeliek első kiállításának katalógusa, Nemzeti Szalon, 1914.; A Céhbeliek megalakulásának okairól és körülményeiről Nagy Sándor is megemlékezik: Céhbeliek Társasága, 1913, Nagy Sándor: Eletünk Körösfői-Kriesch Aladárral. Gödöllő, 2005. 154-156.; Gellér Katalin: Mester, hol lakolt Nagy Sándor művészete. Budapest, 2003. 119-120.; Dénes Jenő: Körösfői-Kriesch Aladár. Budapest, 1939. 119-121. 23 Lyka Károly: Magyar művészet.; Gr. Andrássy Gyula: A műpártolásról.; Elek Artúr: A művész és körülményei.; Margitay Ernő: Miért előbbrevaló a művészet mint a politika? A Céhbeliek első kiállításának katalógusa, Nemzeti Szalon, 1914. 24 Lyka Károly: A Céhbeliek. Művészet, 1914. XIII. évf., 2. sz., 128-144. Lyka Károly cikkében leközölte a Céhbeliek a meghívandó művésztársaknak küldött felhívását. 25 Lyka Károly: A Céhbeliek Művészet, 1914. XIII. évf., 2. sz, 128-144., 234-236.; Bálint Aladár: A „Céhbeliek" első kiállítása. Nyugat, 1914, 8. sz, Képzőművészeti Figyelő; n.n.: A Céhbeliek kiállítása a Nemzeti Szalonban. Vasárnapi Újság, 1914., 64. évf., 16. sz, 309.; n.n.: A Céhbeliek. A lakás, 1914. IV. évf. 2. sz, 30.; n.n.: A Céhbeliek kiállítása. A lakás, 1914. IV. évf., 3. sz, 49.; n.n.: A „Céhbeliek" kiállítása a Nemzeti Szalonban. A lakás, IV. évf. 4. sz, 74., 76. (A Lakás című lap 1914-ben Rákosi Tibor szerkesztésében a Nemzeti Szalon hivatalos orgánuma lett); n.n.: A Czéhbeliek kiállítása. Az Újság, 1914. ápr.5. XII. évf., 82. sz, 50.; n.n.: A Czéhbeliek kiállítása. Az Újság, 1914. ápr. 8. XII. évf., 84. sz, 19.; e.a.: A Czéhbeliek első kiállítása. Az Újság, 1914. ápr.12. XII. évf., 88.sz, 7c, 26 A Céhbeliek január 16-án tartott gyűlésén határoztak a szimbolikus jelentőségű nap mellett. Minden művész három, Budapesten még nem kiállított művel szerepelhetett a tárlaton. I.yka Károly: A Céhbeliek. Művészet, 1914. XIII. évf., 2.sz, 128-144. 27 Nagy Sándor csomózott szőnyegei Kat.sz.: 69, 70, 140, 148, 152, 155. Örinc Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve. Gödöllő, 2007.
