Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)

Gellér Katalin: Kasszandra és Ildikó

49 Gellér Katalin: Kasszandra és Ildikó A gödöllői vezető mesterek jó hírüket kárpitjaikkal alapozták meg. Általuk fogalmazták meg kiemelt témáikat, kötődésüket a népművészethez, család-centrikusságukat. Legendás, mitológiai figurákat, a magyar és a világirodalomból ismert hősöket jelenítettek meg, például Attilát, Csaba királyfit, Toldit, Csongor és Tündét, Izoldát, Ildikót és Zách Klárát. Nagy Sándor visszaemlékezésében meg is indokolja, hogy miért éppen a kárpit lett mese- és mítoszidézésük egyik fő hordozója. A festészet nagymestereivel, úgy érezték, nem tudnak versenyre kelni, így koruk „tendenciájának" is engedelmeskedve a freskófestést, a gobelin- és mozaikkészítést választották.

1 kárpitjaikon is három fő forrásból merítettek: az antikvitásból, a középkorból és a népművészetből, s a hagyományok és az új tendenciák egyesítésére, a nemzeti és nemzetközi mítoszkincs összeforrasztására törekedtek. A görög-latin kultúrából táplálkozó, historizáló műveik nemzeti történelmi témakörei Lötz Károly, Ihan Mór és mindenek előtt Székely Bertalan festészetéhez vezethetők vissza. Az elődök által megkezdett „ősök galériájába" ők a hősnőket is beillesztették. Ismert nőalakokat megjelenítő sorozatuk a romantikában és a szimbolizmusban széles körben alkalmazott szinkretikus mítoszfelfogásra épül; a magyar mitológiai hősnő, Ildikó egyenrangú mitikus alakként jelenik meg Izolda, Kasszandra, Sakuntala mellett. Körösfői-Kriesch életrajzából ismert, hogy a gimnáziumban nemcsak megtanult görögül, hanem kedvenc olvasmányait, köztük Homéroszt eredetiben olvasta.

2 Görögség-képét, úgy tűnik, alapvetően befolyásolta Winckelmann 1755ben megjelent tanulmányának központi gondolata, a „nemes egyszerűség és csendes nagyság" eszménye, amely Walter Páterre is jelentős hatást gyakorolt, s amely összhangot mutat Körösfői-Kriesch szigorú függőlegesekre és vízszintesekre épített, morális tanulságokat megfogalmazó, erősen grafikus karakterű kompozícióival. Görögországi naplójában írta: „ Oda se nézünk úgyszólván, s egész testünkön át mintegy beszívódik az a harmónia és fenség — amely ilyen intenzitással azóta sem nyilatkozott meg az emberek között!"

7

, A Körösfői-Kriesch görögországi naplójából számos részletet közös életrajzukba szó szerint átemelő Nagy Sándor a német filozófus keresztény vallást illető kritikáját is beillesztette: „igaza van Nietzschének: „die Erscheinung Jesus bedeutet einen Riss in der menschlichen Geschichte". Még soká lesz, amíg újabb, szélesebb fitndamentumokon felépülhet az élet egy oly harmonikus kialakulása, mint amilyen a görögöké volt! Nagy Sándor és Körösfői-Kriesch Nietzsche első hazai követői közé tartoztak, s ismerhették A tragédia eredete vagy görögség és pesszimizmus című tanulmányát is, de a Winckelmann görög művészetfelfogását gyökeresen felborító német filozófus új görögség-képe nem gyakorolt döntő hatást műveikre.

5 A dionüszoszi elem nem játszik szerepet faliszőnyegeiken, ahogy más, reprezentatív célokra készült alkotásuk is csak ritkán jellemezhető a dionüszoszi oldal érvényre juttatásával, amely alapvetően távol állt művészi temperamentumuktól. Műveik többsége inkább a morális tartalmakkal összefonódott apollóni művészetideált tükrözi. A mítoszteremtésben a romantikus historizmus magyar mesterei mellett a „jó hagyományokat", így az antikvitás tiszteletét megőrző angol prerafifaeliták voltak a példaképeik, mint Edward Burne-Jones, aki az északi és a görög mitológia valamint a keresztény szimbolika egyesítésén dolgozott, s figuráit egy történelmen, téren és időn kívüli létbe helyezve ábrázolta.

6 William Morrishoz hasonlóan jártak el, aki a Földi paradicsom (The Earthly Paradise) című kötetében ókori, középkori, keleti és izlandi forrásokat helyezett egymás mellé. Körösfői-Kriesch jellemzése szerint: „az ö görögjei... észrevétlenül normannokká, wikingekké változnak".

1 Szinkretikus módszert alkalmazott Körösfői-Kriesch Aladár is a marosvásárhelyi Kultúrpalota Táltosok (vagy Sámánok a lóáldozat előtt) című (1913) freskóján a pogány papnő figurájának megalkotásában. A sámán-szertartások korabeli kutatások alapján megfogalmazott kellékei közé helyezett nőalak a knosszoszi papnők fodros ruháját, kötényét, magas fejdíszét hordja, melle fedetlen, a Krétán talált „kígyós istennő (vagy papnő)" szobrokra emlékeztet. Nagy Sándor Ildikó (1909) című kárpitja, melyet fennmaradt terve nyomán Remsey Flóra bravúrosan újraszőtt, az 1 Nagy Sándor: Életrajzunk. 1920-as évek közepe, Cambridge, magántulajdon, 55. 2 Dénes Jenő: Körösfői-Kriesch Aladár. Budapest, 1939. 122. 3 Körösfői-Kriesch Aladár: Naplók. A bevezető tanulmányt írta, a szöveget gondozta és jegyzetekkel ellátta Csokonai-Illés Sándor. Argumentum Kiadó - Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest, 2005. 27. 4 Nagy Sándor: Életrajzunk... i. m., 78. 5 Nietzsche Frigyes: A tragédia eredete vagy görögség és pesszimizmus. Fordította és bevezetéssel ellátta: Fülep Hjos. Franklin, Budapest, 1910. 6 „ Volt-e náluknál (a preraffaelitáknál) nagyobb, lelkesebb, őszintébb bámulója az elmúlt korok igaz művészeténeke Kriesch Aladár Ruskinrölés az angolpraerafaelitákról. Budapest, 1905. 51. 7 Kriesch Aladár: Ruskinröl... i. m., 83.