Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Semsey Réka: Adalékok Nagy Sándor (és Fieber Henrik) egyházművészetben játszott szerepéhez- A gödöllői szőnyegszövő műhely jubileumának ürügyén
37 Magyarországon az Iparművészeti Társulat kezdeményezésére, 1908 szeptemberében rendeztek először egyházművészeti kiállítást a Műcsarnokban. A Társulat az egyházi művészetek színvonalának emelése érdekében fölhívást intézett a magyar katolikus püspöki karhoz, hogy a szükséges művészeti megrendelésekkel hazai iparosokhoz forduljanak, vagy közvetlenül az Iparművészeti Társulathoz, amely szívesen szolgál tanácsokkal. Az írás hatására Vaszary Kolos hercegprímás körlevelet bocsátott ki a főegyházmegye papságának, amelyben felszólította őket, hogy magyar cégektől vásároljanak, vagy forduljanak tanácsért a Társulathoz. 8 A kiállítás szervezésének idején egy, a Magyar Iparművészetben név nélkül megjelent írás is szorgalmazta, hogy a kortárs művészek készítsenek terveket az egyház számára, de fontosnak ítélte a hagyományokhoz való ragaszkodást és kerülendőnek a radikális újításokat: „Forradalmat konzervatív szelleme miatt az egyház a művészet terén sem fog eltűrni s ha a modern művészet elveinek meg akarja hódítani, ennek útja nem a tabula rasa, hanem az elvek a vallásos élet elveivel összhangba hozott, az életre képes hagyományokhoz szabott fokozatos érvényesítései' 9 A kiállítás fővédnöke Vaszary Kolos hercegprímás, rendezője az Iparművészeti Társulat tagsága volt. A tárgyak előzetes válogatásában részt vett Fieber Henrik, valamint ő írta a kiállítási katalógus kísérőtanulmányát is."' Fieber Henrik 1873-ban Budapesten született. A nagyszombati érseki szeminárium növendékeként került a bécsi Pázmáneumba, ahol művészeti tanulmányokat is folytatott." Nagy Sándor visszaemlékezései szerint: „Mestere Sivoboda prelátus, a bécsi egyetem professzora volt, akivel a legszorosabb baráti viszonyt ápolták kölcsönösen. Ok valami újrenaissance-t éreztek az osztrák és bajor katolicizmusban és kitörő örömmel üdvözöltek minden ilynemű újdonságot, új világnézetű alapon meglátott Krisztust. (...) A többi papi személyiség, ki kételkedve, ki sandán, ki kegyes megengedöleg, ki félelemmel, ki megvetéssel nézett az új felfogásra. Swoboda Bécsben, Fieber hazánkban a megszállottak fanatizmusával álltak ki a térre az igazuk mellett.' Ahogyan azt Terdik Szilveszter találóan megállapította: Fieber ebben az időszakban, képzettségének és szépírói vénájának köszönhetően, azt a szerepet töltötte be a művészeti témájú publicisztikában, amit korábban Simor János, Ipolyi Arnold, vagy Czobor Béla, ám Fieber már teljesen más szemléletet vallott. Gyakran bírálta elődei archeologizáló, történeti stílusokat előnyben részesítő szemléletét." Az 1 908-as kiállítás előtt és alatt megjelent írásaiban Fieber a modern vallásos művészet lehetőségeit, valamint a papság művészethez való viszonyát elemezte. 1 4 A gépek által gyártott, ízléstelen, vásári holmik kapcsán megjegyezte: ,g\z anyag talmisága (pl. lyoni selyem és arany paszomány) nem kelt megütközést az ízlésnek általános elfajulása mellett. Az ötvös- és textil gyártmányok semmiben sem különböznek a párizsi »Au bon marché« áruházak selejtes cikkeitől!' Ugyanakkor az egyházi műkereskedők nem kapnak művészi terveket, illetve olyan alacsony áron kénytelenek adni a munkákat, hogy az igényes kivitelre nem is gondolhatnak. „Az oltáregyesületek, amelyek Európa szerte csodás tevékenységet fejtenek ki a szegény templomoknak egyházi szerelvényekkel való ellátásában, teljesen az említett műkereskedők és az egyszerű képzettségű apácák befolyása alá kerülnek." A kiállításról megjelent kritikák többsége elmarasztalóan írt a bemuGlattfelder Gyula Csanádi püspök miseruhája (archív fotó) Közli: Fieber Henrik: Korszerű egyházi művészet Budapest, 1913.353-354. Liturgikus hímzések képei (archív fotók) Közli: n.n.: Nagy Sándor üvegfestményei és kézimunkái Magyar Iparművészet, 1917 147. (11 l-l 13. kép) 8 Terdik i. m„ 95-110. 9 Modern egyházi művészet. Magyar Iparművészet, 1908.65. 10 Fieber Henrik: Egyházi műipar. A Magyar iparművészeti Társulat Egyházművészeti kiállításának katalógusa. Budapest, 1908. 7-22. Fieber ezt a tanulmányt, ugyanezen címmel, kisebb módosításokkal és a kiállításra vonatkozó részek elhagyásával újra közölte későbbi gyűjteményes tanulmánykötetében: Modern művészet. Budapest, 1914. 287-300. 11 Eigner Nándor: Fieber Henrik. Egyházi Műipar, 12. (1911/1), 4. További életrajzi adatok: Magyar Katolikus lexikon III. Főszerk. Diósi István. Budapest, 1997, 661. 12 Nagy Sándor: Életünk Körösfói-Kriesch Aladárral. Gödöllő, 2005. 152-153. 13 Terdik i. m„ 97. 14 Fieber Henrik: A modern vallásos művészet. Magyar Iparművészet, 1908. 185-206, 225-257. Kiegészített változata újraközölve in: Fieber Henrik: Modern művészet. Budapest. 1914. 84-152.
