Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Farkas Zsuzsa: A kép a kárpit tükrében- A Magyar Nemzeti Galéria kárpitjai
28 Farkas Zsuzsa állítják ki, azokkal mérik össze erejét. 6 Ennek a kárpitnak a képként való elfogadása mindig egyértelmű volt. A mű kapcsán a legérdekesebb kérdések akkor adódnak, amikor a kárpitot az előképéül szolgáló olajfestmény-tanulmány mellé helyezzük. Mindkettőnek sajátos hatása van, nem pusztán az egyik műfajnak a másikban történő reprodukálásáról van szó. RipplRónai József az ember és környezetének szoros kölcsönhatását feltételezte, azt remélve, hogy az artisztikus berendezésű tér megnemesíti a benne élőket. Egyéni elképzelései, tervei miatt a hivatalos iparművészekkel került összetűzésbe. 7 Magyarországon korábban nem készültek képes kárpitok, de a budai királyi vár és jelentékeny főúri kastélyok gyűjtötték, őrizték és bemutatták azokat. A bécsi udvari minta azt sugallta, hogy a reprezentációt szolgáló műveket olasz, flamand, francia művészekre kell bízni. A 19. század közepétől lassan megváltozott a helyzet, a hazai művészek minden területen előtérbe kerültek. Az említett angol-francia változások hatására a 20. század elején a képes kárpitok széles körben elterjedtek. Szorosan kötődtek az akkori modern formalátást közvetítő szecesszióhoz, a kedvelt növényi ornamentika formanyelve dekoratív. Egy-egy növény vagy annak részei, mint például a gesztenyefalevél, ezekből építkező vagy ezt imitáló iparművészeti tárgyak megalkotását inspirálták. Mindezek az iparművészet és képzőművészet egymásra hatásának, egymáshoz való viszonyának vizsgálatához vezetnek bennünket. Elfogadott, közkedvelt tézis szerint a kárpitnak elsődleges funkciója szerint geometrikus és növényi ornamentumokat kell hordoznia, a lakások melegségét, ünnepélyességét szolgálva. A kárpit másodlagos szerepkörében jeleníthet meg képeket, vagyis ábrázolhat valamit. Kontsek Ildikó, a Szépművészeti Múzeum Kárpit című kiállításának katalógusában úgy összegzi a problémákat, hogy a kárpit elkészítési módja alapján az iparművészet körébe tartozik, de számos ponton kötődik a képzőművészethez. A kapcsolódási pontok közül az első a megtervezés fázisa, amely követhető a vázlatokon, olajfestmények, de többnyire grafikák, akvarellek hordozzák a terveket. Szerinte a kárpitok végleges megjelenése és funkciója szintén a képzőművészet rangjára emeli az alkotásokat, hiszen falakra akasztva, s bizonyos távolságról szemlélhetők. (Ez utóbbi egy furcsa képdefiníció is lehetne.) 8 Visszatérek az alapgondolathoz, mely szerint a kárpit magába öleli a képeket. Az előzőekben szükséges volt definiálni, hogy mi a kép. További kérdés, hogy a kárpitokon való megjelenésükben megtartják-e képi mivoltukat, vagy köztes műfaj keletkezik? Csak visszautalok arra, hogy Alois Riegl tanaival folyamatosan szemben áll Gottfried Semper elmélete, amely szerint a stílus az anyag és technika produktuma. Riegl elmélete a 20. század elején azt állította, hogy a mű az anyagtól független, szabadon alkotó akarás realizációja. Mai véleményeinket helyzetünk és nézőpontjaink befolyásolják. Ha a képzőművészet területéről közelítünk, akkor azokra a tudósokra kell rámutatni, akik azt állították, hogy a századforduló képes kárpitjai képek. (Ezzel elfogadva a századforduló közvetítette megújulási folyamatot.) Tolnai Károly Ferenczy Noémit bemutató tanulmányában 1935-ben ezt hangsúlyozta. Úgy jellemezte az egyik művet, mint amely „zöldekből és kékekből szőtt ragyogó kép". 9 Ezt a hagyományt követi a Magyar Nemzeti Galéria is, hiszen a századforduló képzőművészetét bemutató tárlatán mindig feltűnt egy-egy kárpit, míg más iparművészeti tárgy nem. Az utóbbi tíz évben a 20. századi állandó kiállítás első termét Körösfői-Kriesch Aladár Ego sum via Veritas et vita című műve nyitja, a Zách Klára ciklus két képe és Nagy Sándor Ave Myriam című műve között ott látható Körösfői-Kriesch Aladár Ülő nő rózsákkal című gobelinje. Az 1906 körül készült kárpit Guilleaume Margit szövőnő munkája. 1 0 Két régi példát említek a bemutatás módjáról: Az 1905-ös velencei kiállításon Vaszary János Jegyespár és Vásár című kárpitjait az ajtó melletti falakon helyezték el, olyan bútorok környezetében, amelyeknek bazsarózsás kárpitját a művész tervezte. Az 1906-os milánói világkiállítás interieur felvételén a Mócsay József tervezte dolgozószoba bútorai között Körösfői-Kriesch Aladár Itatás című kárpitja látható. 1 1 A művek interpretációja felől tekintve hiányként jelentkezik, hogy a két legfontosabb művet még nem elemezték, és az újabb kutatásnak Keserű Katalin más irányt szab. Ikonográfiái szempontból a ma lappangó kárpitok a legfontosabbak, hiszen Körösfői-Kriesch Aladár A jó kormányos 1 2 és Nagy Részlet a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításáról 6 Iparművészeti Múzeum, gyapjú, 230 x 125 cm Itsz.: 52.3491 7 Farkas Zsuzsa: Rippl-Rónai József. Budapest, 2006. 32-34. 8 Kontsek Ildikó: A kárpitművészet múltja. In: Kárpit. András Edit (szerk.) Budapest, 2001. 13. 9 Tolnai Károly: Ferenczy Noémi. Ars Hungarica4. Budapest, 1934. 16. 10 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 38. 11 Magyar Iparművészet, 1906. 197. 12 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 35.
