Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)

Remsey Flóra: Nagy Sándor Ildikó című kárpitjának rekonstrukciója

Ildikó Attila utolsó felesége, élete történetét a magyar-hun legenda számtalan meséje őrzi. Attila (Ethele, Ethel, Etele, Etel) 385-388 körül született, Bendegúz fiaként. 400-ban királlyá választják, székhelye a Kárpát-medence. Ildikó alakja is több változatban, ellentétes szerepben jelenik meg, de ma már kideríthetetlenek a valóságos események. Ildikó vagy Hildikó, némelyek szerint Ildeco, becéző alakváltozata a Hilde névnek, éppúgy, mint a Grimhildnek. A gót Jordanes, korabeli történetíró szerint Ildikó burgundi származású volt. Attila a vele kötött házassága első éjjelén halt meg gutaütésben. Más verziók szerint Attilát Ildikó szúrta le, így állva bosszút atyja haláláért. A burgundok népmondája szerint Grimhild Siegfried felesége volt, s egyben ama Nibelungok testvére, kiket a burgundi királyokkal összetévesztettek. A monda szerint Siegfried halála után Ildikó feleségül ment Attilához. Mikor azonban férje lemészároltatta a testvéreit, őt ágyában megölte. A német hősmonda, a Nibelungenlied Krimhildéje már nagyon eltávolodik a históriai Ildikótól. O, aki a német hősmonda legkimagaslóbb alakja, a hitvesi hűség eszményképe. Első urát, a hős Siegfriedet saját testvére, Gunter megölette. Mikor Attila felesége lesz, egyetlen vágya Siegfried halálát megbosszulni. A hunok segítségével lemészároltatja testvéreit és népét. Öt magát az öreg Hildebrand teríti le. Attila itt túléli őt. Arany János Buda haldia című epikus művében Etele felesége azonos a Nibelung ének Kriemhildéjével (Hilde, Hilda, IIda, Ildikó), aki azért ment feleségül Eteléhez, hogy meggyilkolt első férjéért, Siegfriedért az ő segítségével álljon bosszút. Erről Ildikó beszél is kisfiának, Aladárnak, hozzátéve, hogy őszinte szívvel megszerette nemes lelkű férjét. Ildikó a költeményben szerető anya és feleség, a nagy leszámolást fivéreivel még a jövő rejti. A Buda halaidból' kiemelt idézetek mindegyike közöl említésre méltót Ildikó személyéről, külsejéről, származásáról, viseletéről. Az Ötödik étiekből Ildikó azonban feljőve, mint hajnal, Rózsa-telyes képpel, szőke arany hajjal; Jőve napkeletről, hol a hajnal támad; Fénye, vidámsága Etele urának. Lágy hintaja himbál szelíd paripákon, Maga henyél selymes, dagadó párnákon; Mellette a kasban, Aladár ficánkol, Atyja-felé örvend, szeme, arca lángol. Kétfelül a hintón, s két sorral utána Léptet az udvarnak száz-száz deli lyánya; Földet söpör úszó fátyoluk szegélye, Arcokat ingerli a lovaglás kéje. így adva parancsát holnapi reggelre; Akkor hada bomlott, ki-ki rendelt helyre; Maga is bátyjával paripára mozdul, Solymászni fehérnép velük együtt buzdul. Arany János költeményében érdekes, hogy Ildikót keletről érkezettnek írja le. A kíséretét adó udvarhölgyek lovon ülnek, s öltözetükben földig érő fátylat viselnek. Ildikó és hölgyei részt vesznek a vadászaton, és itt is, mint Nagy Sándor kompozícióján, megjelenik a sólyom motívum. Nagy Sándor figurális témájú szőnyegei több témakört dolgoznak fel. Az egyik, történeti és irodalmi ihletésű, mint például Toldi, Assisi Szent Ferenc, idetartozik Ildikó, a magyar mitológia szereplője is. Ahány textilrekonstrukció, annyiféle egyedi feladat. Attól függ, hogy milyen információk és kiindulópontok állnak rendelkezésre. Jelen esetben egy 1908 körül készült, vászonra olajfestékkel festett kompozíció jelentette az újraszö1 Arany János összese költeményei. Szépirodalmi Kiadó. Budapest, 1978. 11:713-718.