Keserü Katalin: Toroczkai Wigand Ede (Gödöllő, 2008)

ként tekinteni, 6 az iparos mellett a tervező munkáját is értékelni, 7 vagy ahogy az ő és Kézdi-Kovács László kritikáiból kiderül: a technika-központú, textil-, ötvös-, kerámia­és bútorrészlegekre tagolt iparművészeti kiállításokat 8 csak ekkor kezdték felváltani a különféle tárgyakat együtt, egységes enteriőrökben bemutató tárlatok és az általuk inspirált igény a harmonikus terek, otthonok tervezése iránt. Igy Toroczkai is előbb csak bútorokat, majd szobákat állított ki, melyekre egyéni tudása, metériákban való gyönyörűsége, az egyszerűség nemességével való büszkélkedése nyomta rá bé­lyegét. A bútorok drága anyagai (paliszander, rózsafa, cédrusfa, ezüst berakás, csiszolt üveglapok), kifinomult színvilága [fehérre festett fenyőfából készült leányszo­bája és kékesszürke színű konyhaberendezése) mellett Gerő észrevette azokat az elemeket is, amiket ma már a legkevésbé találhatunk meg: Toroczkai híres lámpáit. Dicséretüktől zengett az 1902-es torinói Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás sajtója is - ha hihetünk a Magyar Iparművészet lapszemléjének. 9 Az ebédlőasztal fölött finom rudakból összerótt villámos csillár függ. Mintha sugárkévék ide-odaszegése volna az a sok rézpálca. Az új energiaforrás, a testetlen elektromosság ellenére ne­hézkes, korabeli világítótestek közt a Wiegand-lámpás szinte megmagyarázza az új világosság matérianélküliségét - írta itthon Gerő. Mindemellett stílusa hamarosan új vonásokkal gazdagodott: A részek egyszerű összerovása, a stilizálás magyaros­sága, a szerkezet tiszta, értelmes volta és mindenen dominálása az ő most kiállított három szobáját a tárlatnak valóságos eseményévé teszi. Ime a megérett magyar stíl, a lehetővé vált lehetetlenség - írta a kritikus egy évvel később. 1 0 Ezekbe a szobáiba már meghívta a gödöllői mesterek tárgyait: a Nagy Sándor-tervezte hímzéseket (felesége kivitelezésében) és bőrpárnákat, Körösfői-Kriesch Aladár szőnyegeit. Azaz: valódi enteriőrökké váltak szobái, ő maga pedig szoros kapcsolatba került a formálódó gödöllői művészteleppel. (1. kép) Toroczkait „berendező" kedve két érdekes irányba is elvitte. Talán épp a fenti stíluskísérletnek (valamint Nagy Sándorral közösen készített gyerekszobájának) köszönhette, hogy a főváros megrendelésére minta-iskolatermet készíthetett. A sze­retet a modern iskola alapelve. A közvetlenség a modern pedagógia irányelve. A szépség a modern nevelés egyik hatalmas faktora - írta Lázár Béla a modern korról, melyet Ellen Key a gyermek századának nevezett e/. n A kornak és a gödöl­6 Gerő Ödön: Az iparművészeti kiállítás. Pesti Napló 1902. dec. 14. 5.1. 7 Kézdi-Kovács László: Iparművészetünk tavaszi kiállítása. Pesti Hírlap 1907. ápr. 11. 11.1. 8 Kézdi-Kovács László: Karácsonyi iparművészeti kiállítás. Pesli Hírlap 1902. dec. 14. 8.1. 9 Külföldi lapszemle a torinói kiállítás magyar osztályáról. Magyar Iparművészet 1902. 231 -237.1. 10 g (Gerő Ödön): Iparművészeti kiállítás. Pesli Napló 1903. dec. 6. 13.1. 11 L. B. (Lázár Béla): Az iparművészeti kiállításról. Magyar Nemzet 1904. dec. 25. 13.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom