G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A KÖZÉPKORTÓL A 18. SZÁZAD ELEJÉIG - Horváth Lajos: A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL BOSSÁNYI KRISZTINA FÖLDESURASÁGÁIG (1686-1737)
155 egészséges Rátóton ült össze, ahol elhatározták, hogy a taxások adóját kiszámító bizottság április 6-án Gödöllő „faluban" fog összeülni. 9 1 Mint látjuk, Grassalkovich már ebben az időben központként működteti gödöllői házát, Gödöllőt. KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS A községbírói szervezet, melynek bíróját és esküdtjeit évente választotta a falu népe, az adóbehajtás és az önkormányzat fontos intézménye volt. Gödöllő 1649-ben települt vissza, nyilvánvaló, hogy egy-két éven belül létrehozta községbírói szervezetét. Említik is a „gödöllői bírót" 1652-ben és 1670-ben személyneve nélkül. 9 2 A Buda felszabadítása, 1686-ig terjedő időből több adat nem áll rendelkezésünkre a gödöllői bírákról. Az 1687-88-as újjátelepüléskor újra megszervezték a gödöllői községbírói szervezetet, de az is lehet, hogy az 1686-1687-es erdőkbe menekülés idején is működtek a bíró és az esküdtek, akik összetartották a népet. Pest-Pilis-Solt vármegye váci szolgabírája, Kandó István 1689. február 8-án írt körlevelet járása városi és falusi bíráihoz, melyben szerepel Gödöllő is. Ez tehát azt bizonyítja, hogy a gödöllői bírói szervezet akkor már működött. 9 3 Az 1699. évi megyei összeírásból megtudjuk, hogy akkor Szabó János volt Gödöllőn a bíró és Oláh András, Ócsay István az esküdtek. 9 4 A községbírói szervezetnek természetesen kötelessége volt a falu népének védelme, érdekeinek figyelembevétele és érvényesítése. Valamikor az 1700-as évek legelején a „gödöllői bírák és esküdtek" panaszlevelet intéztek Pest-Pilis-Solt vármegye hatóságához földesuruk, Leb Ferenc báró ellen. Ennek az lett a következménye, hogy a vármegye sedriája 1702. február 8-9-i ülésén elhatározta, figyelmeztetni kell Leb (Lew) bárót, adjon elégtételt a gödöllőieknek okozott károk fejében, nehogy Gödöllő falu kénytelen legyen elmenekülni a helyéről. 9 5 A községi bírói szervezetnek kötelessége volt nemcsak jelenteni a bűntényeket, amelyek az illetékességi körébe estek, hanem üldöznie és elfognia is kellett a bűnösöket, ha volt, akkor a parasztvármegyével együtt. Tóth András, váci járási szolgabíró 1704. február 20-án Nagykőrösön járt Pest-Pilis-Solt vármegye törvényszékén, mert megöltek egy gödöllői embert, a gyilkost elfogták. Tóth András szolgabíró 1704. szeptember 22-én Szolnokon járt (egy nappal azután, hogy a kuruc csapatok elfoglalták!) a gödöllői gyilkos kínvallatásához „mesterért." A kínzás megtörtént, mivel október 20-án már a borbélynak (seborvosnak) adott pénzt, aki a megvallatott gyilkost gyógyította. 9 6 A kurucok elvonulása után, 1710. szeptember 14-én Laczkovics László Pest-Pilis91 BOROSY A. 1989-1996. VII. 5772. 92 HORVÁTH L. 1987.170., BOROSY A. 1998-2000.1. 78. 93 HORVÁTH L. 1987.186. 94 HORVÁTH L. 1987.196. 95 HORVÁTH L. 1987. 201., BOROSY A. 1983-1987. IV. 3967. 96 HORVÁTH L. 1987. 216.
