G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A GRASSALKOVICHOK BIRTOKLÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG - Farkas József: GÖDÖLLŐI URADALOM TÖRTÉNETE
165 Bajtay István volt Pest megyei alispán özvegyét némi hozománnyal. A családi vagyont gyarapították további házasságai is előbb Klobusitzky Krisztina, majd nővére, Teréz bárónőkkel. Ezekhez kisebb királyi adományok és elmaradt bérének kárpótlásaként kapott birtokok járultak. Birtokainak zömét azonban a már megismert módon történt vásárlásokkal szerezte. Ha valahol megvetette a lábát, ott szisztematikusan fogott hozzá nagyobb kiterjedésű uradalom kiépítéséhez. Ennek egyik példáját éppen Gödöllő szolgáltatja. 1722-ben megvásárolta a Stahremberg családtól a határ egy részét, mivel itt több tulajdonos volt, azokat is ki kellett vásárolni. Egyetlen településnek sem kívánt másokkal közös birtokosa lenni, így gyakran csak hosszú alkudozások árán érte el célját. Isaszeg esetében, hogy egyedüli birtokos lehessen, csak 23 év alatt érte el. Ugyancsak következetességet tanúsított abban, hogy a részben megvett birtokokat teljes egészében megszerezte. A Stahremberg családtól megvette azok hatvani uradalmát is. Az összefüggő uradalom kiépítésének szívós munkáját kisérhetjük figyelemmel az évtizedek során. Az első birtokszerzés 1721-ben történt, amikor Grassalkovich megvette Alberti község (ma Albertirsa része) és Pilis harmadát. A birtok folytatódott Tatárszentgyörgy, Örkény, Kakucs akkor még puszták megszerzésével, majd Pest felé haladva következett Kerepes, Csíktarcsa (Nagytarcsa), Soroksár, Ecser, Csömör és Vecsés, Gubacs, Péteri puszták megszerzésével a birtoképítés. A megye északi részén Mácsa (Galgamácsa), Zsidó (Vácegres), Kisújfalu, Kisszentmiklós (Vácszentmiklós - Őrszentmiklós - Őrbottyán) falvak és Kartal puszta kezdett önálló birtoktestet ölteni. A Duna mellett pedig a Madáchoktól megszerzett Sződ, Dunakesz (Dunakeszi) települések és Csörög, Göd és Alag pusztákból egy újabb birtok alakult ki. A középen elhelyezkedő Gödöllő, Isaszeg és környékbeli puszták (Besnyő, Babat, Egerszeg, Szentgyörgy, Szentkirály, Nyíregyháza) öltött egybefüggő birtokot. Ez a földrajzi elhelyezkedés tette alkalmassá Gödöllőt arra, hogy az uradalom központja legyen. Itt kezdte meg 1731-ben hatalmas barokk stílusú kastélyának megépítését, ami 1759-ig tartott. 5 Gödöllő mellett szólt, hogy a forgalmas Pest-Kassa közti országút mellett feküdt, továbbá nem kevésbé mellékes szempont volt, hogy vadakban gazdag erdők vették körül. Grassalkovich a pozsonyi, pesti palotái mellett kastélyt építtetett még Hatvanban, Soroksáron is, és további kisebb-nagyobb kastélyok őrizték meg a nevét Magyarországon. Mindez megmutatja az újdonsült arisztokrata hatalmas gazdagságát. A már körvonalazott gödöllői uradalomhoz szervesen kapcsolódott a hatvani. A két uradalom működtetése és kormányzása szorosan kapcsolódott egymáshoz, mint ahogy földrajzi elhelyezkedésénél fogva is összekapcsolódott. Nyugati határát képezték Dány és Hévizgyörk községek, az előbbi a gödöllői uradalomból Isaszeggel, az utóbbi Baggal volt határos, majd folytatódott a még ugyancsak Pest megyéhez tartozó Boldog faluval, majd következett Heves megyéből Hatvan és Csány, Apc és Fancsal, továbbá az akkor Nógrád megye területére eső Lőrinci és Szántó (Zagyvaszántó). A gödöllői-hatvani uradalom kiépítése teljes egészében Grassalkovich (I.) Antal nevéhez fűződött. Fiára, egyetlen fiúági örökösére, II. Antalra egy jól kormányzott, kiválóan működtetett ura5 A kastély építéstörténetével részletesen foglalkozik VARGA K. 1997. 13-22. pp.
