G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI

392 műve „jó ideig egyetlen elvi alapon álló, értékelő rendszerezés, mégpedig a romantikus történetszemlélet módszereit érvényesítő munka. Az egyéni szorgalom és tehetség mellől azonban hiányzott a felkutatott forrásanyag, az értékelő részlettanulmányok, melyek csak Magyarországon készülhettek volna, beleilleszkedve a magyar kulturális fejlődésbe."

101 Az 1774 júliusától 1775 szeptemberéig tartó, rövid máriabesnyői tartózkodás meghatározó volt Fessler Ignác életében. Itt érték olyan hatások, elsősorban olvasmányélmények formájában, amelyek megváltoztatták addigi világnézetét, naiv hitét. Kamaszkorban volt, amikor Besnyőre került, olvasmányok, személyiségek még erősen hatottak rá, befolyásolni tudták világnézetét, meggyőződését. 18-19 éves korában élt Besnyőn, 50 év elteltével írta meg önéletrajzát, és még ennyi évvel később is pontosan emlékezett arra, hogy milyen könyveket olvasott a kapucinus kolostorban. Ez is azt bizonyítja, hogy meghatározóak voltak számára az itt töltött évek. Kora gyermekségétől fogva misztikus vallásosságban nevelkedett s tizenhat éven át szentnek készült. A korra is jellemző, hogy a bigottan katolikus fiatalember szellemi fejlődésére éppen egy lutheránus úr, báró Podmaniczky volt a legnagyobb befolyással. Besnyőn Fleury és Muratori műveinek olvasása után a deizmus ellen irányuló könyveket keresett, de éppen ezek tették őt magát is deistává. Van egy-két országosan ismert, jelentős irodalmi személy, akinek több-kevesebb köze volt Gödöllőhöz. Epizódszerű itt-tartózkodásával, Gödöllő szerepeltetésével irodalmi művekben nyomot hagyott a település életén, beírta nevét a helytörténetbe. PETŐFI SÁNDOR GÖDÖLLŐN Petőfi két ízben időzött hosszabban Gödöllőn: 1843-ban, amikor a Robin Hoodot fordította Szombat Jánosék házában lakva és 1845-ben, amikor Erdélyi Ferencéknél megismerkedett Mednyánszky Bertával. E két év eseményeit - főként Ferenczi Zoltán életrajza

10

2 nyomán - máig keveri még a szakirodalom is. Petőfi első gödöllői tartózkodásának a története egy fordítói munka elvégzésével függ össze. Nagy Ignác, a Kisfaludy Társaság Külföldi regénytár című sorozatának szerkesztője 1843. június végén Pozsonyból Pestre hívta Petőfit, és két regény fordításával bízta meg. Az egyik mű Charles de Bemard francia író regénye volt, eredeti címe szerint Lafemme de quarante ans (A negyvenéves hölgy), mely végül is A koros hölgy címen jelent meg magyarul Petőfi fordításában. Ez volt a költő első önálló kötetben megjelent műve, verseit csak egy évvel később tudta könyv alakban megjelentetni. Nem a francia eredeti, hanem német fordítás alapján dolgozott, hiszen ekkor még nem tudott olyan szinten franciául, hogy ilyen munkára vállalkozhatott volna. A 900 oldalt kitevő Robin Hoodot is német101 WÉBER A. 1959., Ii98 77-78. pp. 102 FERENCZI Z. 1896. II. 149. p.