G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI
374 77 színielőadások, bálok, hangversenyek. Fennmaradt egy műkedvelő előadás színlapja, mely szerint Kisfaludy Károly Három egyszerre című egyfelvonásosát mutatták be. Kisfaludy Károly 1829-ben Széchenyi szellemében írta ezt a darabot, melyben támadta a rendi fensőbbségtudatot, a származáson alapuló gőgöt. A darab egyik szerepét a Petőfi szívét is meghódító Mednyánszky Berta kisasszony alakította, s rajta kívül még három Mednyánszky vállalt szerepet az előadásban. 3 9 Az édesapa, Mednyánszky János jószágkormányzója volt az uradalomnak. Az inspektor (intéző) az uradalom első számú tisztviselőjének számított. Ö irányította az uradalom egész üzemét általában az uraság utasításai szerint, az abszentizmus idején azonban a saját elgondolása alapján. Munkaköre szerteágazó volt: üzemtervet készített, azt végrehajttatta az ispánokkal, ő értékesítette a terményt és az állatokat, neki kellett behajtania a jövedelmeket. Ő látta el borral az uraság kocsmáit, felülvizsgálta az uradalom épületeit, leltárt készített róluk, elvégeztette a szükséges javításokat. Természetesen a javadalmazása is neki volt a legmagasabb. 40 Mednyánszky Berta hazafiságból is példát mutatott az 1848-1849-es szabadságharc idején, az egyik szemtanú dicsérte a kastélyban berendezett kórodában tevékenykedő „lelkes honleány"-t, aki forró részvéttel viseltetett a szenvedők iránt. 4 1 Az uradalmi tisztviselők iskolázott, jól képzett, művelt emberek voltak, s anyagi megbecsültségük is lehetővé tette, hogy igényeiknek megfelelő módon éljenek. Viszonylag gazdag tárgyi és dokumentum anyag maradt Bartal János után, 4 2 aki 1843-tól 1870-ig a gödöllői és hatvani uradalom ügyésze volt, és a változó tulajdonosok ellenére hosszú időn át megtartotta tisztségét. A mezőváros központjában kétszintes, klasszicista stílusú, uradalmi házban laktak, melyet később meg is vásároltak. A gazdagon berendezett, festményekkel, metszetekkel díszített, boltíves, tágas szobák, a házhoz tartozó kert és lugas adta a család életének szűkebb helyszínét. A hagyatékban fennmaradt számlák sokasága a helyi kereskedők és iparosok működéséről ad információt. 4 3 Bartal János felesége járatta a Honderű (1843-1848) című hetilapot. 4 4 Az Emich Gusztáv kiadásában divatmelléklettel megjelenő szépirodalmi és művészeti lap fő erőssége a színvonalas szépirodalom volt. A munkatársai közé tartozott Vörösmarty Mihály, és Petőfi is írt bele 1844-ben. Uradalmi tisztviselő volt Fuzovits János alszámvevő is, aki örökös nélkül halálozott el 1858. szeptember l-jén, ezért hagyatékát elárverezték. Bartal János ügyész iratai között fennmaradt az árverési lista, 4 5 ami nemcsak az elárverezett tételeket tünteti föl, hanem azokat a személyeket is, akik megvásárolták a tárgyakat. A lista alapján tájékozódhatunk az uradalmi tisztviselők életmódjáról, kulturális érdeklődéséről, műveltségi színvonaláról. íróasztala, könyvalmárioma és több mint 300 kötetes könyvtára értelmiségi életmódra enged következtetni. A legfeltűnőbb, hogy a 300 kötetből 120 Kotzebue-mű. 39 GVM TD 2002.20.1 40 WELLMANN 1. 1933. 119., 170-171. pp. 41 KISBÉRI L. 1849. 138. p. 42 FARKAS J. 2002. 18-26. pp., CZEGLÉDI N. 2003. 30-31. pp. 43 CZEGLÉDI N. 2004. 57-62. pp. 44 Az előfizetési nyugta: GVM TD 2002.21.1. 45 A volt Grassalkovich-uradalom (Gödöllő-Hatvan) ügyészének (Bartal János) vegyes iratai 1848-1869. GVM 11. doboz.
