G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI
367 Ez a téma túlságosan közelről érintette Grassalkovichot, a Neoacquistica Commissio elnökeként saját javait is többnyire a tanulmányban ecsetelt módon szerezte, és mindenféle pletykára adhatott volna okot, ha éppen ő támogatja ezt a kiadványt. 2 6 A BAROKK FŐÚR IRODALMI KALANDJA A nemzeti irodalom támogatásaként, a magyar nyelv ügyéhez való hozzájárulásként kell értékelni a gróf irodalmi kalandját, a 400 aforizmát-maximát tartalmazó művet, mely a Grassalkovich Antal Beteges és unalmas gondolatai címet viseli. A szerző feltehetően nem a provokálás szándékával adta ezt a címet elmeszüleményének, hanem teljesen komolyan gondolta azt, művéről alkotott legőszintébb véleményét fejezte ki a címadással. Az irodalom szerepe, helye, társadalmi megítéltsége a 18. században lényegesen különbözött a maitól. Az irodalomnak ekkor még nem voltak intézményesült formái (irodalmi szalon, irodalmi társaság, írószövetség) Magyarországon, csak egyéni művelői. Az írás főurak és főpapok úri passziója volt, a szó szoros értelmében. Grassalkovich Antal Beteges és unalmas gondolatai című műve kéziratban maradt fenn, méghozzá két változatban. Az egyik kéziratot Nyéki Németh József nagyváradi kanonok ajándékozta a Nemzeti Múzeumnak 1809. december 29-én, és jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található. Datálatlan, Barkóczy Ferencnek ajánlott. A címlapból, valamint az ajánlásból következtethetjük ki a keletkezés időpontját: Grassalkovich 1748-ig volt kamarai tanácsos, Barkóczy pedig 1744 és 1761 között egri püspök. Tehát 1744 és 1748 között születhetett a mű. Ez a kézirat szerkesztett: címlapja van, ajánlása, bevezetője, fejezetekre tagolták, 4 x 100 maximát tartalmaz, sőt még tartalomjegyzékkel is rendelkezik. Tartalmi szerkesztés, tematikai vagy egyéb csoportosítás nehezen fedezhető ugyan fel, mégis egy könyvigénnyel összeállított műről van szó. A másik kézirat a budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirattárában található. Címe: „Beteges és unalmas gondolattyai gyaraki gróf Grassalkovich Antal felséges magyar udvari kamara konsiliariussának 1757." Ez a változat tehát datált, 338 számozott aforizmát tartalmaz. 2 7 Egyik kézirat sem autográf. Lehet, hogy Grassalkovich lediktálta valakinek, de az is lehet, hogy egy autográf eredetinek a másolatai. Valószínű, hogy az OSZK-s változat a korábbi és az 1757-es annak a másolata. Az aforizmák sorrendje és tartalma csak részben egyezik meg a két változatban. Egyébként a kézirat, füzet, másolat elterjedt publikációs forma volt a 18. században, mivel ritka ekkor még a nyomdatermék. Kéziratos másolatban terjesztették az irodalmi műveket, és közben persze nem ragaszkodtak a filológiai hűséghez, a textológiai pontossághoz. Mai ismereteink szerint Rómer Flóris publikált első ízben szemelvényeket Grassalkovich művéből a Gödöllő és Vidéke Történelmi és Régészeti Muzeum-Egyletének első 26 HELTAIJ. 1978. 1-4. pp. 27 OSzK Kézirattár, Duod. Hung. 3., Egyetemi Könyvtár, H 22.
