G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A KÖZÉPKORTÓL A 18. SZÁZAD ELEJÉIG - Horváth Lajos: A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL BOSSÁNYI KRISZTINA FÖLDESURASÁGÁIG (1686-1737)
152 Z? A kuruc szabadságharc Pest-Pilis-Solt vármegye területén megszakadt tehát 1710-ben. Az ország, a nemzet életében pedig véget ért 1711. április 30-án a Szatmárban aláírt békével és május elsején a nagymajtényi síkon a kuruc sereg (kb. 12 000) fegyverletételével. Sok szó esett Gödöllő falu népének többszöri elmeneküléséről és visszatéréséről. Ezek a ki- és visszatelepülések Pest-Pilis-Solt vármegye tisztjei és kuruc katonatisztek közreműködésével folytak. De nem hanyagolható el a közösség belső megtartó ereje sem, amely ilyen áldatlan körülmények közepette is összetartja a falu népét. Belső megtartó erő maga a községbírói szervezet, a család, a rokonság és az egyház. BOSSÁNYI KRISZTINA FÖLDESURASÁGÁNAK IDEJE (-1737) Kétségtelen, hogy több földesura volt Gödöllőnek 1686-1737-ig, de közöttük Bossányi Krisztina volt a meghatározó egyéniség, a török kori magyar birtokosság továbbélő reprezentatív személyisége az idegenekkel szemben. Bossányi Miklós első házasságából született 1671-ben Krisztina, az apa megözvegyülve másodjára elvette Hamvay Ferenc özvegyét, Mocsáry Juditot. Ebből a házasságból már utód nem származott, de a testvérek, Bossányi László és Krisztina Gödöllőn is nevelkedtek. Bossányi Miklós 1676-ban távozott az árnyékvilágból. 7 2 Bossányi Krisztina első férje Szemere György volt, a házasságkötés időpontját nem ismerjük. Mindenesetre 1700. szeptember 28-án és 1702. augusztus 17-én Pest-PilisSolt vármegye közgyűlésén Bossányi Krisztina és Szemere György házaspár tiltakozott Gödöllő új részbirtokosai, Lew Ferenc báró és Verlain József ellen. 7 3 Szemere György valószínűleg 1708-ban hunyt el, mert 1709-ben már az özvegye a hatvaniaktól követelt dézsmát. Úgy látszik jogtalanul, amiért is a hatvaniak II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez írtak panaszlevelet. 7 4Nem ismerjük az ügy folytatását. Ebből a házasságból négy leány és egy fiú, Szemere Miklós származott. Bossányi Krisztina második férje Ottlyk György (Ozoróc, 1656-?, 1723 után) volt. Trencsén megyei köznemesi családból származott, előbb Thököly Imre kuruc tisztje, majd császári ezredes Buda visszavívásánál 1686-ban, ahol meg is sebesült. Salm herceg hatvani uradalmának jószágigazgatója az 1690-es években. Csatlakozott a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharchoz, Bercsényi Miklós karabélyos ezredének parancsnoka, a fejedelem főudvarmestere, az Udvari Gazdasági Tanács elnöke. 7 5 Ottlyk György fiát, Ottlyk Pált a fejedelem 1707. június 28-án Lengyelországba küldte követségbe. Ottlyk György önéletírása fontos forrása a korszaknak, melyet 1711 után vetett papírra a maga mentségére, hogy visszatérhessen a Habsburgok hűségére, ami sikerült is neki. 7 6 72 HORVÁTH L. 1987. 180., BOROSY A. 1998-2000. II. 236. Bossányi Miklós ezután már élőként nem szerepel a forrásokban. 73 HORVÁTH L. 1987. 199, 204. 74 BÁNKÜTI 1.1996. II. 717-718. pp. 75 KÖPECZI B. - R. VÁRKONYIÁ. (szerk.) 1973. II. 562. p. 76 Ottlyk György 1711-ig terjedő önéletírását kiadta: THALY K. 1875., KÖPECZI B. - R. VÁRKONYI Á. (szerk.) 1973.1. 437-449. pp. II. 357. p. Ottlyk ott volt 1686-ben Buda visszavívásánál is: SZAKÁLY F. 1986. 527-540. pp.
