G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
EGYHÁZI ÉLET ÉS VALLÁSI NÉPSZOKÁSOK - Lábadi Károly: REFORMÁTUSOK GÖDÖLLŐN
301 A 18. század elejéről datálódnak azok az adatok, amelyek megbízható pontossággal nevezik meg Gödöllő református lelkészeit. A korábbi időkből nem maradt fenn egyikük neve sem. 1737-ben ifj. Marosi Mihály „öregsége és szívbajból eredő testi elgyengülése miatt" a szigetszentmiklósi egyházi tanácskozáson lemondott. Az ő elődje édesapja volt. 1652-ben Némedi Mihály vezette a gyülekezetet. Marosi Mihály, aki 36 évig szolgált Gödöllőn, utódait már rendszeresen feljegyezte az egyházi krónika 8 1: 1652-1657 Némedi Mihály 1666 Marosi Mihály (36 évig) 1702 ifj. Marosi Mihály (34 évig) 1736 Veszprémi Ferenc (1 évig) 1737 Dömsödi János (5 évig) 82 1747 Váradi István (34 évig) 83 1775 ifj. Váradi István (10 évig) 1785 Pap István (8 évig) 1793 Szombathy János (10 hónapig) 1794 Gaal Dániel (26 évig) 1832-1865 Erdélyi Ferenc (33 évig) 1865-1910 Gönczy Benő (45 évig) A szolgálati idő rögzítése mellett a korai időszak lelkészeiről kevés egyéb adat szól. Dömsödi János öt évig lelkészkedett Gödöllőn. Róla sejthető, hogy nyilván nem érezhette jól magát, mert már 1743. március 27-én a Dömsödön tartott consessuson új eklézsiáért folyamodott. 8 4 Tabajdra jelölték. Ezt az egyetlen esetet kivéve nincs nyoma annak, hogy valaki elkívánkozott volna Gödöllőről. A lelkészek akár több évtizeden keresztül szinte halálukig - mint Marosi Mihály, Váradi István, Erdélyi Ferenc, Gönczy Benő hűségesek maradtak gyülekezetükhöz, s a közösség viszonozta ezt a ragaszkodásukat. Tisztelte és becsülte őket. A közösség meghatározó egyéniségei voltak, akik nemcsak a lelki gondozást, hanem a vezetést, a tanácsadást, az irányítást is magukra vállalták. A falu-, illetve a városközösség maga tartotta el papjait és tanítóit. Megszabott bért fizettek nekik, amely pénz- és természetbeni juttatásból állt, s ezek mennyiségét salláriumokban, azaz díjlevelekben rögzítették. A lelkészt nagyobb fizetség illette meg, mint a tanítót. Az 1819. esztendőben 81 Canonica visitatio 1819. 1. p., Protocollum 1845.124. p., Ráday Levéltár AI/2.1457. 82 A névsorból nem derül ki, hogy a lelkészt követő öt esztendőben ki volt a gödöllői reformátusok pásztora. 83 Téves az adat, helyesen 31 esztendeig. 84 FÖLDVÁRY L. 1898.11:137. p.
