G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A TÁJ RÉGÉSZETI EMLÉKEI - Mesterházy Károly: GÖDÖLLŐ FÖLDJE A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A HONFOGLALÁS KORÁBAN
71 bi korábbi alapítású Gödöllőnél. A központtól északkeletre feküdt Babat falu, melynek kis román kori templomát Kővári Klára fel is tárta. 9 5 A falu nyomai korábbiak Gödöllőnél, 10-11. századi cserepeket is sikerült találni. A várostól keletre a Besenyői-patakra lejtő domb oldalán 12-13. századi, kisebb majorra valló cserepeket gyűjtöttek. 96 A hely neve Nagy-Komlós, nem utal feltétlenül önálló településre. A Peresen a városközponttól délkeletre a Besenyői-patakba dél felől folyó kis patak mentén viszont 10-13. századi falu volt, két-három nagyobb foltban is megtalálhatók nyomai. 9 7 A mai Máriabesnyő 9 8 legkorábbi emlékei 12-13. századinak látszanak. Helye a városközponttól keletre fekszik, a Besnyői-patakra lejtő domboldalon. Legdélebbi pontján is hasonló korú cserepeket találtak. 9 9 Kérdéses, hogy a Csemete-kertben, Gödöllő és Máriabesnyő között, a Besnyő-patakra lejtő egyik dombon talált Árpád kori faluhely Máriabesnyő része volt-e, vagy egy korai, korán elnéptelenedett prédium volt-e itt. A Salamon Ágnes és Török Gyula által végzett kis ásatáson egy Árpád kori ház maradványait tárták fel. Az ugyanitt talált cserepek közt 10-11. századiak, sőt még korábbinak látszóak is voltak. 10 0 A Gödöllő területén levő három ismert és legalább két ismeretlen falu (Blaha-fürdő, és a Peresen levő) mellett talált kisebb lelőhelyek vagy korai falukezdemények, vagy majorságok voltak. Valami oknál fogva egyikük sem fejlődött tovább, nem alakult faluvá. Ezek vizsgálata már a további történet tárgya. Az azonban figyelemre méltó, hogy nagyjából azonos számú települési góc volt Gödöllő mai területén mindhárom nagy korszakban. A korábbi lelőhelyek településtörténeti értékelésénél, úgy látszik, célszerű a magyar középkori viszonyok alapján ítélni: a 9-11 lelőhely korábban is 3-4 falut és a majorságokat jelentheti, és nem kell nomadizáló közösségek állandó helyváltoztatására gondolni. Ezzel a csonka körrel zárhatjuk is terepszemlénket, mert dél és nyugat felé oly szűk a város határa, hogy azon már újabb falu aligha települhetett volna meg. A településtörténeti kutatások arra figyelmeztetnek, hogy mai településeink döntő többsége 800-1000 éves múltra néz vissza. Az elpusztult falvak zöme életképtelen kis település volt, amelyek elpusztásodtak, lakóik elhagyták őket. Ebbe a folyamatba ugyan jelentős mértékben beleszólt a tatárjárás, majd később a török kor nagy pusztítása is. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy jelenlegi településeink kontinuitása helyenként szinte a honfoglalástól követhető. Tanulságos tény, hogy az M3-as autópálya építésekor egyetlen honfoglalás kori temetőt sem találtak, és a középkori falvak közül sem sokat érintett a nagy munka. Ez azt jelenti, hogy az életképes települések nagyobb pusztulás után is újjászerveződtek, legfeljebb rangjuk változott az idők folyamán. Kétségtelen, hogy közülük Gödöllő volt a legfejlődőképesebb. 10 1 95 TARI E. 1993.11.; MRT XIII/3.10/9. lh., 10/11. lh. 96 MRTXIII/3.10/4. lh. 97 MRT XIII/3.10/15-16. lh., 10/18. lh. 98 MRT XIII/3.10/2. lh. 99 MRT XIII/3.10/23. lh. 100 MRT XIII/3.10/47. lh. 101 Itt is szeretnék köszönetet mondani Kővári Klárának, aki az általa végzett ásatások anyagából a legszebb leletek itteni közlését javasolta és engedélyezte, valamint Torma Istvánnak a lelkiismeretes lektorálásért, és hogy számos lelőhely anyagának bevonására felhívta figyelmemet.
