G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A TÁJ RÉGÉSZETI EMLÉKEI - Mesterházy Károly: GÖDÖLLŐ FÖLDJE A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A HONFOGLALÁS KORÁBAN
a Szabadság tér 10. környékéről a Petőfi utca 16. szám alatt és a Petőfi téren, továbbá az Alsópark területén 2 9 és a Burgonya kísérleti telepnél (amely Domony határában is folytatódik) szintén terra sigillata-töredék keltezi az egykori falut. 3 0 Ezeken kívül is van még két-három szórványos lelőhely, ahol csupán néhány szarmata cserepet találtak a régészeti topográfia munkáit végző régészek, s mindez azt mutatja, hogy rendkívül sűrű településhálózat alakult ki Gödöllő körzetében is a 3. századra. E falvak a gyakori ellenségeskedés ellenére is rá voltak szorulva a rómaiakkal való kereskedelemre, hiszen saját népükkel kelet felé megszakadtak a kapcsolatok, és az egyetlen lehetőség Gödöllő térségében az aquincumi vásárhely maradt. A kereskedelem emlékei az 1. században az úgynevezett Aucissa-fibulák, később a jellegzetes díszedények: a terra sigillaták, melyeknek inkább csak töredékeire bukkantak a szarmata településeken (Gödöllő, Dunaharaszti, Galgahévíz, Veresegyház, 3 1 továbbá Isaszeg, Vácrátót, Vácszentlászló, Vácbottyán, Valkó stb. 3 2), a szadai bronzkorsó (4. kép) 3 3 és az érmek. A 4. század a Kárpát-medencében nagy változások ideje lesz. A korábbi, szinte alkalmi veszélynek tűnő germán támadások egyre jobban felőrlik a szarmaták ellenálló-képességét, és most már ők kérnek segítséget a birodalomtól. Ennek emléke a római hadmérnökök által kitűzött nagy védelmi vonal, az úgynevezett Csörsz-árok, melynek a Duna-Tisza közti három vonulatából a legdélebbi Máriabesnyő alatt és Szárító-puszta felett megy át kelet-nyugati irányban Gödöllő határán. 34 Ez a vonal Dunakeszi alatt indul, és Gödöllőn, a Felsőmalom-dűlőben látszik is. Építés ideje az északi vonallal együtt 322 utánra keltezhető. 3 5 A sánccal összefüggésben épülhetett 373-ban Göd határában egy erőd, amelynek régészeti kutatása azt bizonyította, hogy sohasem 29 MRT XIII/3.10/43. lh. 30 MRT XIII/3.10/4. lh.; GABLER D. 1968. 217. p. 31 GABLER D. 1968.217. p. 32 GABLER D. - VADAY A. 1986.15., 18., 29-30. pp. 33 GABLER D.1968. 238. p. 34 MRT XIII/3.10/40. lh. 35 GARAM É. - PATAY R - SOPRONI S. 2003. 19-22. pp.; SOPRONI S. 1969. 5. p. 57 2. kép: Szarmata korsó, Gödöllő, Dózsa György út 3. kép: Szarmata nyaklánc csüngője, Gödöllő, Dózsa György út 4. kép: Római import bronzkorsó, Szada
