G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI
391 gyümölcsként újkori költő műve került a kezébe, az is német volt. Magyarul nem is tudhatott valami jól, a magyar írókkal és főurakkal is német és latin nyelven levelezett. 97 Majdnem volt egy második besnyői tartózkodása is. 1781-ben Bécsbe ment. 1782. február 23-ról 24-re virradó éjjel parancsot kapott, hogy a zárda pincéjében lévő börtönben egy haldoklónak adja fel az utolsó kenetet. Fessler ekkor fedezte fel a kolostor pincéjében működő tömlöcöt. Egy haldoklóhoz hívták, egy magyarországi embert kellett volna meggyóntatnia, aki már 52 éve senyvedt a kolostor börtönében. Fessler akkor ismerkedett meg azzal a törvénnyel, hogy a rendnek joga van élet-halál felett döntenie. Évtizedekig tartottak fogva embereket szörnyű körülmények között. Fessler feljelentést írt a császárnak. Megszüntették a kolostori börtönöket. Röpirataiban a kolostori élet visszaéléseire hívta fel II. József figyelmét, amelynek az lett a következménye, hogy elbocsátották a kapucinus rendből. Migazzi bíbornok bírói széke elé állították. El akarták távolítani Bécsből, és Besnyőre akarták száműzni. 1782. október 2-án kellett volna a besnyői kolostorba bevonulnia büntetésből, de az utolsó pillanatban II. József megmentette ettől parancsot adván, hogy Fessler maradjon Bécsben és látogassa az egyetemet. 98 Teológiai doktorrá avatták. 1784-től Lembergben a keleti nyelvek és az ószövetségi hermeneutika tanára Martinovics Ignáccal együtt. Martinoviccsal egyszer magyarországi látogatásra jött haza. Akkor ismerkedtek meg Kazinczy Ferenccel, aki így írta le első benyomását erről a találkozásról a Pályám emlékezetében: „...a két vendég belépe, egyike kisded, húsos, barna, kopaszodó, másika magas, orras, s oly színű arcában, mint kapucinusi színű kabátja, ez hallgató, amaz beszédes. Nem érzém magam az első felé vonatni, a másikától, Feszlertől, vissza is tolódtam." 9 9 1791-ben áttért az evangélikus vallásra. Berlin után Szentpétervárott élt, ott is halt meg. Bár egyéni körülményei és általános művelődési viszonyaink miatt német író lett, a magyar hazának így is ragaszkodó fia maradt: Attiláról {Attila, König der Hunnen. Boroszló, 1794), Mátyás királyról ( Mathias Corvinus. Boroszló, 1793-1794) írt történelmi regényeket. Mint történetíró is annyi lelkesedéssel és odaadással tárgyalta nemzetünk múltját, hogy ebben a magyar nyelven alkotó írók sem múlták felül. Összefoglaló művet írt Magyarország történetéről, amely német nyelven tíz kötetben jelent meg Lipcsében 1812 és 1825 között: Die Geschichte der Ungarn. Nagy elterjedtsége következtében Fessler munkája sok magyar és külföldi írónak szolgált forrásul. 10 0 A 19. században a magyar regény megszületésének időszakában az írók a nemzeti történelem témakörében kevés ismerettel bírtak, mert nem álltak rendelkezésre magyar nyelvű történeti munkák. Fessler 97 KOSZÓJ. 1923. 18. p. 98 HOLÉCZY M. é. n. 7. p. 99 KAZINCZY F. 1979. 287-288. pp. 100 VISZOTA Gy. 1900. Az állami főreáliskolai tanár Kisfaludy Károly Iréné c. darabját hasonlította össze Fessler művének megfelelő fejezetével, és megállapította, hogy az író történeti tárgyú drámáinak többségét Fessler olvasmányosan megírt történelmi munkája alapján írta. Azt is hozzáteszi, hogy a 19. század közepéig Fesslertől tanultak a magyar költők magyar történelmet, tehát Fessler nagy mértékben hozzájárult költőink nemzeti érzelmeinek fejlesztéséhez. PAPP Z. 1928. is kimutatja, hogy a magyar romantikus történelmi dráma (Kisfaludy Sándor és Károly, Katona József, Vörösmarty Mihály, Kuthy Lajos, Szigligeti Ede), a romantikus történelmi regény (Czuczor Gergely, Jósika Miklós, Wesselényi Miklós) Fessíer romantikus történetszemléletén alapul.
