G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI

388 szőlőhegy és erdő egy kis mérföldet tett ki.

8

1 A gróf könyvtárral is ellátta az általa alapított egyházi intézményeket.

8

2 A kolostor szellemi központ volt. Fessler az erdőt és a könyvtárat kedvelte a legjobban Besnyőn. A zárdában az élet általában eseménytelenül zajlott, „pusztai méla csend és magány" jellemezte,

8

3 kivéve a búcsús napokat. „Nyár idején a Mária három ünnepnapjaira több ezer búcsújáró hívek zarándokolnak oda - emlékezett Fessler sok évvel később, korabeli helyszíni tudósítást adva a búcsújárás szokásáról. - Az ünnep előestéjén s napján a bűnbánók sűrű zárt tömegekben, körül tekerődzve, szünet nélkül térden csúsznak a földön, míg mások kendő, olvasó, kép, feszület neműeket, a csodálatos kép érintése erejénél fogva, egy odarendelt lelki atya által megszenteltetnek."

8

4 A rendház története sok csodás gyógyulást, kegyelmi esetet írt le. Fessler Besnyőre kerülése idején, 1774. július 12-én például a besnyői búcsúhelyre zarándokolt Károlyi János pesti mészáros, „ki saját állítása szerint az itten tisztelt boldogságos Szűz közbenjárására hosszas és makacs vérhányásától szabadult meg."

85 Két emberhez került közelebb Fessler a besnyői kolostorban: a zárda főnökéhez, P. Coelestinushoz, aki egy emberséges férfiú volt és atyai jóindulattal viseltetett Fessler iránt. A zárdafőnök megtanította a fiatal novíciust a sakkjátékra, hízelgett Fesslernek, hogy a zárdafőnök vele sakkozott a legszívesebben. A másik ember P. Leonides volt, a könyvtár őre, „öreg, tudós és szíves férfiú", aki kedvelte a virágokat.

8

6 Fessler abban egyezett meg vele, hogy ő naponta elhozza a virágok öntözéséhez szükséges vizet, ami messze volt, cserébe Leonides minden könyvet a rendelkezésére bocsát, amit szeretne elolvasni. P. Leonides az irodalomtörténet szükséges ismeretére is felhívta a fiatalember figyelmét. Fessler tételesen felsorolja önéletrajzában, hogy milyen könyveket adott a kezébe Leonides atya: „1. Introductio in notitiam cujusque generis bonorum scriptorum. Holmstad. 1700. in 4 to. 2. Bibliotheca reális theologica. Francoford. 1683. Fol. 3. Bibliotheca historica selecta. Edit. Buder. II. Tom. 8 maj. Jenae, 1740. 4. História et descriptio Theologiae mysticae, in 8 vo. Francof. 1702. 5. Acta primorum Martyrum, sincera et selecta. Amstelaedami, 1713. Fol. 6. Hist. Ecclesiast. Vet. et Novi Testam. Fol. August. Vind. 1728. 7. Amoris divini occultae semitae. Amstel. 1698. in 12. Minő fenséges irodalmi tér lőn nekem ezáltal feltárva! Első választásom Ruinárt első vértanúnak valódi történeteire esett, mert Ribadeneira mártyrjainak életrajzai, - az ő csodatételeik miatt már gyanúsak lőnek előttem."

8

7 81 Öt hold erdőt adott Grassalkovich Antal a kapucinus barátoknak. BARTAL 1. 1929.56-57. pp. A besnyői História Domus szerint Fráter Guido laikus testvér a kulcsár (Cellarius) és kapus (Janitor) feladatkörét is ellátta. 82 LÁBADI K. 1997. 83 OODROBENYÁK NEPOMUK J. 1875. 79. p. 84 FESSLER I. 1854.43. p. 85 FLUDOROVICS Zs. 1913. 26. p. 86 A soproni születésű P. Leonides induláskor a besnyői kolostor gvárdiánja volt. Korábban a hatvani kapucinusoknál volt főnök. BARTAL 1.1929. 45. p. 87 FESSLER I. 1854. 45. p. 4. A felsorolt művek közül az Acta primorum Martyrum sincera et selecta volt Ruinart műve. Pedro de Ribadeneyra (1527-1611) spanyol író, teológus. A jezsuita rend alapítójának, Loyolai Ignácnak a kedvenc tanítványa volt. Á Flos sanctorum o Libro de las vidas de íos santos (Szentek virága avagy A szentek életének könyve) (1599-1601) c. művét Fessler jól ismerte még gyermekkorából, ezt a művet olvasta fel rendszeresen az édesanyjának. Ld. KOSZÓ J. 1923. 6. p.