G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI
385 Fessler Aurél Ignác a Moson megyei Zurányban született 1756. május 18-án. 6 8 Édesapja, Fessler János György részt vett a török háborúban Szerbiában (1737-1739), katonai szolgálata után egy uradalmi kocsmát bérelt Moson megyében. Édesanyja, Kneidinger Anna Mária egy jómódú bécsi selyemgyáros lánya volt, szülei azonban korán meghaltak, s így nővérével együtt a Moson megyében élő nagynénjéhez került. Itt ismerkedett meg Fessler Jánossal. Az érzékeny, misztikus hajlamú fiatalasszony nem érezte jól magát a vendéglősné szerepében, ezért 1759-ben Pozsonyba költöztek, ahol férje Arco gróf szolgálatába szegődött. Az édesanya rendkívül vallásosan nevelte fiát, Ignác névre is a jezsuita rend alapítója, Loyolai Szent Ignác iránti tiszteletből kereszteltette, 6 9 hároméves korában a jezsuita rend ruhájában járatta, már születésekor papnak szánta. A kisfiú is remetét és szerzetest utánzott legszívesebben játékaiban, arról álmodozott, hogy ő maga is szent lesz, amint megtanult olvasni, egyházi könyveket olvasott, tanulás helyett imádságos könyvet írt. „E különben is jó szándékkal adott anyai tanítások által nem sokára a szentek majmává lettem, mert túlzó képzelmeim már nálam is - mint azoknál - lélekjeleneteket csaltak elémbe, mik valómat oly hevesen s keményen előfogták, hogy ájulásba s görcsökbe esve, már hatodik éves koromban, az orvos belátása szerint, csupán gyakori érvágás által lön életem megmentve." 7 0 Az idézett jelenet jól rávilágít arra a fanatikus vallási légkörre, amelyben Fessler gyermekkorát töltötte. Annyira naiv volt, hogy nem is tudott a nemek közti különbségről, úgyhogy nagyon illett rá az Innocentius (Ártatlan) szerzetesi név, amit akkor kapott, amikor 17 éves korában belépett a kapucinus rendbe. A rekatolizálási politika eredményeként a Mária Terézia korabeli magyarországi németség körében elterjedt erőteljes vallási elkötelezettség, a katolikus vallás kizárólagosságába vetett hit jellemezte a Fessler családot is. A család 1764-ben Pozsonyból Győrbe költözött, mert az édesapa az ottani püspöknél vállalt állást. Fessler Ignác Győrött a jezsuiták gimnáziumában kezdte el tanulmányait. Latinul jól tudott beszélni, de gondjai voltak a grammatikával, ezért az édesanyja elvitte a fiút Pozsonyba. Ott élt az édesanya öccse, Kneidinger András, aki gróf Grassalkovich Antal szolgálatában állt, s miután a „Pest megyében kebelezett Gödöllő uradalomban a mulató kert alakításán s a kastély rendbehozásán művészi tudományát tanúsította," 71 a gróf ajánlására királyi mérnöki hivatalt kapott Pozsonyban. 7 2 1761-től volt kamarai mérnök és térképész. Az 1760-1770-es évekből mintegy másfélszáz értékes térképe maradt fenn az ország legkülönbözőbb területeiről. Grassalkovich Antal a hivatalos 68 Fessler németül és két részletben írta meg önéletrajzát (Dr. Fessler's Rückblicke auf seine siebzigjährige Pilgerschaft. Boroszló, 1824. Fessler's Resultate seines Denkens und Erfahrens. Boroszló, 1826.) Magyarra Vizer János fordította le 1854-ben Böltskén Fessler tudor visszapillantásai az ő hetven éves zarándokságára. Barátjai s ellenségeinek hagyományul címmel, a kézirat az OSzK Kézirattárában található, lelt. sz. Quart. Hung. 1014. A továbbiakban: FESSLER I. 1854. - Holéczy Mihály Fessler Ignácz Aurél élete c. 12 oldalas kéziratában (OSzK Quart. Hung. 657.) összefoglalja Fessler életrajzát. A továbbiakban: HOLÉCZY M. é. n. - Abafi Lajos Feszler Ignácz Aurél c. tanulmányában (Századok, 1878. VII. füzet. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye. Szerk. Szilágyi Sándor. 618-645.) Fessler kiadatlan levelei alapján foglalta össze a tudós életét. A továbbiakban: ABAFI L. 1878. 69 Az Aurél nevet ő maga vette fel később Szent Ágoston iránti tiszteletből. 70 FESSLER 1.1854. 13-14. pp. 71 FESSLER I. 1854. 2. p. 72 ABAFI L. 1878. 620. p.
