G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI
384 Speiser Ferenc S. J. a pécsi kollégium elöljáróságára bízta megőrzés végett, a feljegyzésből nem derül ki, hogy mikor. Végül a Jézus Társaság magyar rendtartománya felajánlotta a nyelvemléktöredéket a Magyar Tudományos Akadémiának 1921. október 19-én. 6 5 A Máriabesnyői töredéket Jablonkay Gábor S. J. publikálta a Magyar Nyelv 1910. 1. számában. Mivel kapucinus rend tulajdona volt a nyelvemléket tartalmazó könyv, valószínűsíthető, hogy a töredék is ferencrendi eredetű, mint a magyar nyelvemlékek jelentős része. A Máriabesnyői töredék két hosszú, egymásnak háttal összeragasztott pergamendarabból áll. Jablonkay Gábor a., b„ c., d. betűkkel jelezte az oldalakat a könnyebb áttekinthetőség céljából. A töredék szövege elmélkedést tartalmaz Jézus Krisztus szenvedéséről, a Piry-hártyával azonos kéziratból származhat. „Töredékünk nyelvére nézve alig akadunk valamire, ami eddig ismert XV. és XVI. századbeli nyelvemlékeinkben már meg nem volna - írja Jablonkay Gábor. 6 6 - S így ha nyelvészeti vagy irodalmi értéke nem is nagy, de legalább számra nézve bővíti pár lappal e kis nyelvemlék is magyar nyelvű kéziratainknak amúgy sem túlságosan nagy készletét." FESSLER IGNÁC AURÉL (1756-1839) Fessler Ignác, a magyarországi származású német regény- és történetíró, aki fiatal korában Martinovics Ignác tanártársa volt a lembergi (Lvov, jelenleg Lviv, Ukrajna) egyetemen, máriabesnyői szerzetesként kezdte pályafutását. Eleinte a felvilágosodás híve, később misztikus-romantikus gondolkodás jellemezte. „Látta a fölvilágosodás napját ragyogni és leáldozni, megismerkedett a klasszikus és a romantikus kor eszméivel, törekvéseivel - írja életrajzírója, Koszó János. 6 7 - Volt szerzetes, egyetemi tanár, nevelő, szabadkőműves páholyalapító, evangélikus egyházfő. Irt regényeket, drámát, politikai röpiratot, szabadkőműves kátékat, egyháztörténelmi munkát, s megírta nagy magyar történelmét. Hetvenéves korában pedig kezébe vette a tollat s hűséges sáfárként számot adott önmagának, Istennek és embertársainak életéről és annak eredményeiről. Tisztán történések szempontjából is igen érdekes volt ez a hosszú élet: térbelileg négy országban játszódott le: Magyarország-, Ausztria-, Poroszország- s Oroszországban. Időbelileg, főként ha a nagy események láncolatát tekintjük, amelyek belejátszottak, csaknem négy emberöltő, négy különböző korszak volt az önéletrajz írója mögött. Nem csodálhatjuk egyik méltatójának megjegyzését, hogy érdekesebb életet élt, mint amilyen regényt valaha írt." 65 MTA Kézirattár K 37. 66 JABLONKAY G. 1910. 8. p. 67 KOSZÓ J. 1923.4. p.
