G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI
380 nonok, a királyi ítélőtábla prelátusa a szószéken magyar nyelvű gyászbeszédben méltatta az elhunyt érdemeit. Ezután még egy mise következett, melyet a kalocsai érsek celebrált, melynek végeztével Pittroíf Károly József, Szent Zsigmondról nevezett prépost, a keresztes lovagrend tagja tartott német nyelvű gyászbeszédet. Mindkét szónok beszédét nyomtatott formában osztották szét a hallgatóságnak a szentbeszéd alatt. Ezen a napon összesen 100 misét mutattak be a gróf tiszteletére a hivatalos rekviemen kívül a besnyői alsó- és felsőtemplomban. A szertartás végeztével a magas rangú vendégek a kastélyba mentek ebédre, a papokat, barátokat pedig a kapucinus kolostor refektóriumában látták vendégül, hetvenöten ültek az asztalnál. A kocsisokról és a vendéglovakról a hétháziak gondoskodtak. Másnap folytatódott a gyászünnepség a gödöllői, hatvani uradalom tisztjeinek és alkalmazottainak részvételével. Délután azonban, mivel másnap vasárnap volt, leszedték a templom falairól a fekete posztót, a ravatal állt még egy hétig, aztán odaajándékozták a pesti szentferencrendieknek. Az egész gyászünnepély egy monumentális színházi előadásra emlékeztetett, a templom falait beborító fekete posztó, a ravatalt körülvevő oszlopok, szobrok, a gróf kitüntetései és fegyverei, az őt ábrázoló képek adták a díszletet, a ravatal volt a színpad és Migazzi Kristóf érsek a főszereplő. A ravatalon, oltárokon és padokban elhelyezett feliratokat és szimbolikus rajzokat a nép elvitte emlékbe, így nem őrződött meg az utókor számára. Bartha István gyászbeszédének nyomtatott változatából azonban még a Gödöllői Városi Múzeum is rendelkezik egy példánnyal. A budai Landerer nyomdában készült kiadvány 40 oldalas. 5 7 A szónoklat tele van latin idézetekkel, melyeknek magyar fordítását is rögtön megadja a szónok, ráadásul a kiadványban lapszélen az idézet forrását is megjelölte. Senecát, Szent Ágostont, Platónt idézi gyakran, de a legtöbb gondolatot a bibliából meríti. A beszéd logikai menete a következőképpen foglalható össze: Isten azt mondja a tízparancsolatban, hogy tiszteld apádat és anyádat, az Isten után rögtön a szülők tiszteletére szólít fel. Tehát ez fontos dolog. A szónok még három idézettel is alátámasztja, hogy ez mennyire jelentős erkölcsi követelmény, Szent Ágoston, a bölcs Platón és Szent Pál is azt mondta, hogy tiszteljük a szüleinket. „Szent Isten! - kiált fel a szónok - melly derekasan szívébe oltotta ezt az üdvösséges leczkét ez á Méltóságos Gróff..." Mivel bizonyítja a kanonok, hogy a gróf valóban becsülte a szüleit a tízparancsolat szellemében? Semmivel. A gróf többször állította barátainak, hogy soha nem ártott a szüleinek. Ez elegendő ok a felmagasztalásra. A szónok barokkos túlzásokba esik, amikor hat oldalon keresztül - bevezetésképpen csak feladatának, a gyászbeszéd elkészítésének nehézségeiről értekezik: „Én ugyán ha a kép meczést érteném, s máskülömben is ha tehetségembe állana, ennek a Nagy Keresztes Vitéznek ábrázattyát nem márvány oszlopra, nem érczre, ezüstre, aranyra, vagy gyémántra, hanem ha vagyon még ezeken fellyül valami drágább, örök emlékezetére arra mec57 Halottas dicséret, mellyet néhai méltóságos, és nagyságos Gyaraki Gróff Grassalkovics Antal, Szent Istvány apostoli király rendének nagy keresztes vitéze, felséges koronás királyné asszonyunk valóságos, belső titkos tanácsossa, tekéntetes nemes Nógrád Vár-megyének főispánnya, á felséges magyar királyi tár-háznak elő-járója, felséges országid fejedelmünknek fő-lovász mestere utolsó el-takaritása alkalmatosságával, Besnyőn, Szerafikus Sz. Ferencz Kapucinus Szerzetes-fiai Templomában mondott Barta Itvány Sz. Imre Apátura Egri Kanonok, és á Tekéntetes Királyi Törvényes Táblának egyik Tagja, 1772. Esztendőben, Böjt Elő Havának utolsó napján. Budán, Nyomtattatott Istenben boldogúlt Landerer Ferentz Maradéki betűivel. GVM H. 127.
