G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI

372 „Tanátsos á Királyoknak Birodalmok nagyobbitására utat mutatni, mert így új módgyok lévén szerezhetni, nem kintelenittetnek mindenkoron tsak egy országot préselni, és fejni." (OSZK I. 6.) „Mennyivel nyomorúltabbak az emberek, annyival könnyebb velek bánni, mivel annyival alázatosabbak, és serénnyebbek." (OSZK I. 80.) „Jeles kérdés: Jobb-e? hogy az alattad lévők szeressenek, vagy féllyenek tőled? Mind á kettőt kell ohajtanod, de mind a kettőt nehéz meg-nyerni. Gyakran a ' félelem hasznosabb, mert többire az alattad valók hálá adatlanok, álhatatlanok, ravaszok, veszedelmektül fútók, nyerességre ásítok, kiknél hasznos a fenyíték." (OSZK I. 51.) Használt időnként képeket, hasonlatokat, metaforákat, a barokk irodalomban divatos, merész és elmés retorikai fogással alkotott concettokat, szellemes csattanókat, de nem rendelkezett túl nagy leleménnyel ezen a téren. „Iíiak tanáttsa hasonló a ki nem forrott borhoz, melynek édesebb az íze, de több a sepreje, kedvesebb á szájnak, de ártalmasabb a gyomornak." (OSZK IV. 62.) „Sok emberek nem nézhetik azokat a kik által elöl-mentek, okúi adván: hogy midőn már az épület el-készittetik, el-kell hányni az állásokat, egyéb aránt el-veszti az épület ékességét." (OSZK II. 93.) „A' napot a felyhők, az észt pedig á heves indulatok homalyosittyák." (OSZK III. 98.) Aforizmáinak túlnyomó többsége korhoz kötött, akadnak azonban örök érvényű, ma is aktuális, eredeti gondolatai. „Görögöket Demosthenes, Romaiakat Cicero, a mire akarták, reá beszéllették, most mind á kettő helyett vagyon a pénz." (OSZK III. 92.) „Nagy ember lévén, ne lakjál mindenkor á városban, hanem közel hozzája, mind azért, hogy meg-keressenek azok, á kiknek szükségek vagyon reád, mind pedig, hogy a' tselekedetidre vigyázó és tzirkáló emberektül ment lehess, valamikor tettzik." (OSZK IV. 76.) Akár ars poeticának is tekinthetjük a következő bölcsességet: „Minden ételnél jobban rágd-meg szavaidat, mert ételünket magunk gyomra emészti, de beszédinket mások ítílete." (OSZK II. 99.) Elítéli a léha életet, a lusta embereket, lenézi a gyönyörködtető célzatú irodalmat, mert annak erkölcsromboló hatása van. ,,A' henyelés az ember éltének meg-vesztegetése." (OSZK II. 32.) Eszménye a realista, szélsőségektől mentes, jó emberismerettel rendelkező, a maga és környezete képességeit reálisan felmérő ember, aki körültekintően építi fel karrierjét, eligazodik a világban. Csak a biztos dolgokat kedveli, nem szereti a változást, a nyugtalanságot, az új dolgok hajszolását, a rendetlenséget, az oktalan kockáztatást, óvatos ember. „Az eszes ember kerüli az viszketeges újságokat, hogy á régiekkel nyugodalomban maradgyon." (OSZK II. 17.) „Midőn valamire vagyódúnk magunkról megfelejtkezünk, és tsendes napjainkat a következendő nyughatatlanságnak fel-áldozzuk." (OSZK II. 24.) „Bolondság nagy ok nélkül veszedelemben menni." (OSZK II. 33.) Eszménye az udvari ember, de a leírt magatartásformák jellemzőek szélesebb társadalmi rétegekre és a korszakra általában is. Bár aforizmái nem bírnak művészi értékkel, nyelvi kifejezéseiben nem rugaszkodik el a józan valóságtól, gondolatai mégis lehetőséget adnak arra, hogy jobban megismerjük Grassalkovich Antal mentalitását, világnézetét, közelebb kerüljünk személyiségéhez. Amit leírt, állított, azt egész életműve hitelesítette, szavai mögött tettei, maradandó alkotásai (kastélyok, templomok) állnak aranyfedezetül. Kiemelésre érdemes a nyelv-