G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A TÁJ RÉGÉSZETI EMLÉKEI - Kővári Klára: GÖDÖLLŐ AZ ŐSKORBAN
35 zőségről, és Gödöllőre költözött. 1891-ben bekövetkezett haláláig rendszeresen járta a vidéket régiségek után kutatva. Leleteit régiséggyűjteményi naplójában lajstromozta, sajnos leírása alapján csak egy részüknél tudjuk a pontos előkerülési helyet megállapítani. 1 4 Ezek közül megemlíthető a Malom-dűlőben, valamint a Rákos- és a Fiók-Rákospatak összefolyásánál található, az emberi megtelepedéshez rendkívül kedvező feltételeket kínáló terület, ahol igen gyakran megfordult. Závodszky figyelmét elsősorban a kőeszközök, gyöngyök, fémtárgyak keltették fel, agyagedény-töredékek nemigen érdekelték. Ezzel is magyarázható, hogy az őskori kőeszközökön kívül főleg későbbi korok leleteiből állt a gyűjteménye, amely a halála után egy régiségkereskedőhöz került, akitől valószínűleg 1895 végén vásárolta meg a Nemzeti Múzeum. 1 5 A 20. század első feléből kevés adatunk van gödöllői vagy Gödöllő környéki leletek felbukkanásáról, ezekről az alábbiakban, az egyes régészeti korszakok ismertetésénél szólok. Hosszabb szünet után az 1950-es évektől Heltai Miklós gödöllői tanár személyében akadt olyan lelkes lokálpatrióta, aki sokat foglalkozott a település és környéke történetével. Tanítványaiból álló történelmi szakkörével sok helyen gyűjtöttek régészeti leleteket, sőt ásatásokat is végeztek. Tevékenységével megteremtette a városi Helytörténeti Gyűjtemény alapjait, amely hivatalosan 1972-ben alakult meg, s amelynek vezetője lett. 16 Helytörténeti kutatásait elsősorban a Gödöllő történetét tárgyaló művéből ismerheti meg a nagyközönség. 1 7 Tisztségében 1978-tól Polónyi Péter követte, akinek nagy része volt abban, hogy a Gyűjtemény 1988-ban Városi Múzeum rangot kapott. 1 8 Feltétlenül meg kell még említeni Juhász Vilmos nevét, aki 1969-1979 között rendszeresen gyűjtött leleteket a gödöllői halastavaknál, s gazdag anyagát önzetlenül az isaszegi Falumúzeumnak ajándékozta. 1 9 Az igazi fellendülést a Pest megyei régészeti topográfia 1979-ben meginduló munkálatai hozták. Torma István szerkesztő irányításával Kvassay Judit és Miklós Zsuzsa régészek több évig tartó, előkészített, megtervezett munkával járták be a város határát. A terepmunkát irodalmi anyaggyűjtés és a múzeumokban őrzött gödöllői leletek feldolgozása egészítette ki. Az eredményeket a szerzőgárda kötetben foglalta össze, amely a Gödöllő közigazgatási területén jelenleg nyilvántartott 58 régészeti lelőhelyet ismerteti, s egyben lehetőséget ad a város és környéke településtörténetének felvázolására. 2 0 a kép) 14 ZÁVODSZKY 1.1868-1890. Gödöllőre költözéséről ld. az 1879. évi utolsó bejegyzését. 15 TORMA 1. 2001. 241., 243. p. A leletek: MNM 2/1896.1-581. és MNM Fegyvertár 1/1896.1-133. A leletekről HAMPEL 1. 1896. 281., 282., 283. p. 16 G. MERVA M. 2002. 365-366. pp. 17 HELTAI M. 1975. 18 G. MERVA M. 2002. 711-712. pp. 19 MRT XIII/3., 10/25. lh. A leletek: 1FM 79.631.1-169. Köszönöm Juhász Vilmosnak a leletek közléséhez nyújtott segítségét. 20 MRT XI1I/3. Tanulmányomban nagyrészt a topográfiai kötet adataira támaszkodhattam, amiért szeretnék köszönetet mondani a kötet szerkesztőjének, Torma Istvánnak, valamint a terepbejárást végző Kvassay Juditnak és Miklós Zsuzsának.
