G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - Máté Zsolt: A GRASSALKOVICH-KASTÉLY ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE
323 nemesség támogatása a királynő hosszú uralkodásának talpköve. Az egyszerűség kedvéért hagyományos módján említjük meg a „vitám et sanguinem" pillanatát, amelyet az alsóházban annak vezetője, Grassalkovich Antal személynök szervezett meg. S ő volt a vezetője az insurrectiónak is, s a hadra kelt nemességgel az akkor 48 éves férfi megjárta a sziléziai hadjáratot. A fontos teljesítmény bére az 1743-ban elnyert grófi cím, s az a különös kegy, hogy új címerébe a királynő névbetűit illeszthette. Grassalkovich teljesítményét Mária Terézia sohasem felejtette el, mint ezt a folyamatosan gyakorolt kegyek, kinevezések, kitüntetések bizonyítják. Amikor Grassalkovich Antal, a királyi kamara elnöke, a koronaőr, a Szent István-rend birtokosa meghalt (1771. december 1.), az uralkodónő az özvegynek írt kondoleáló levelében élete nagy fordulataként idézte fel a harminc éve történt eseményt, s meleg szavakkal emlékezett meg öreg hívéről. A KASTÉLY ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A kastély első építészeti felmérését - az akkor hozzáférhető épületrészekről - Sódor Alajos készítette 1960 és 1983 között. Az általa az egyes épületszárnyakra alkalmazott számozást a későbbi tervek és a szakirodalom is átvette, s ez a hercegi és a királyi használatból eredő elnevezésekkel vegyesen fordul elő. Az azonosíthatóság kedvéért közöljük ezeket az elnevezéseket. A számozás a Lovardához csatlakozó, déli épületszárnnyal kezdődik, és az óramutató járásával ellentétes irányban halad: az 1. jelű épületszárny a Rudolf-szárny vagy Színházi-szárny vagy Cardinális-gang, a 2. jelű a Gizella-szárny vagy Mária Valéria-szárny, a 3. jelű az Erzsébet-szárny, a 4. jelű a középső szárny, 5. jelű a Ferenc József-szárny, a vége a Lipót-szárny, ezt követi a 6. jelű templom, a 7. jelű a Muzsikus-szárny és a 8. jelű Orangerie. Az 1. jelűben van a Barokk Színház és a Színházi-lépcső, az 1. és 2. jelű szárny csatlakozásánál a Rudolf-lépcső, a 3. jelű szárnyban a Gizella-lépcső, a középső szárnyban a díszterem, a Ferenc József- és Erzsébet-lakosztály, a Mária Terézia-szoba, az 5. jelűben a Ferenc József-lakosztály folytatása, a Királylépcső és a Lipót-lakosztály. A templom 1838 óta plébániatemplom, előtte kastélykápolna, de ez az elnevezés azóta is többször felbukkan. A 7. jelű szárny földszintjén van a Virágház és Római fürdő, a 8. jelű az Orangerie. Az 1. jelű szárnyhoz kapcsolódik a Lovarda, ehhez az emeletes tömegű Barokk Istálló, ennek folytatása a Márványistálló. - A különálló épületek elnevezését majd a tárgyalási helyükön említjük. A gödöllői kastélyról szóló munkák az 1743-1744. évet jelölik meg az építés évének. Forrásuk Odrobenyák Nepomuk Jánosnak, a kastélytemplom plébánosának Gödöllőtörténete, 1 8 aki a gödöllői plébánia 1771-ben felfektetett História Domusára támaszkodik. Ebben írják le azt az 1775-ben történt tanúkihallgatást, amelynek ötödik kérdése így szólt: „Tudgya é a Tanú, hogy az Mely helyen volt Gödöllő városában az reformátusok régi templomok?" A válasz: „...azon hely az Gödöllei Várnak edgyik részéhez, nevezetesebben az capellához az annyira közel vagyon, hogy azon Capella a régi Temetőnek 18 ODROBENYÁK NEPOMUK J. 1875.
