G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

EGYHÁZI ÉLET ÉS VALLÁSI NÉPSZOKÁSOK - Lábadi Károly: REFORMÁTUSOK GÖDÖLLŐN

294 (...) Vallya a tanú, hogy mioltatul fogva eszit tudgya, mindenkor volt Kálvinistáknak Templomok, predicatorjok, Oskolájok, oskola mesterek és Parochiájok Gödöllőn."

4

1 A negyedik tanú, Stephanus Oroszi Szadáról, aki 85 évesen jelent meg, s vallása református volt. Ő is úgy emlékezett, hogy reformátusok mindenkor éltek Gödöllőn, sőt „Szadai Lakossok és Domonyon lakozó Kandó Familia régi időben is Gödöllőre jártak legen az Isteni Tiszteletekre", továbbá „Vallya, hogy a régi Reformátusok Temploma nem igen régi épületnek láczatván, mind falai, mind födése és Tornya eppek valanak."

42 Az ötödik meghallgatott szintén református vallású volt, Michael Zsigri, aki ugyancsak Szadáról érkezett. Kora 79 év. Vallotta, hogy volt „Gödöllőn a Reformátusoknak Templomok, predicatorok, oskolájok, oskola mesterjek és Parochiájok, sőt azt mindenkor Atyaitul is régi időben lenni hallotta, hozá tévén azt is, hogy régi időben bizonyos Papi János Lovas-Bérenbul

4

3, Marusi Mihály

4

4 Tokaj Tájárúi és annak fia ugyan Tokaj Tájárúi Gödöllőre Papokknak hozattanának legyen."

4

5 Nagy Sámuel ágens 1775. szeptember 13-i, Bécsben keltezett válaszlevelében jelezte, hogy az uralkodó kezéhez továbbítja majd a reformátusok kérelmét.

4

6 Az összes bizonyító erejű dokumentum azonban nehézkesen érkezett meg hozzá: „A Gödöllei dologba sem küldöttenek meg az iratok, mint megigértettenek.. ,"

4

7 A status quo végül is kedvezett a gyülekezetnek, s iíj. Váradi István is elfogadta a gödöllőiek felkérését. Negyedmagával 1775. október 3-án tisztelgő látogatást tett Grassalkovich (II.) Antalnál, amely eseményről Ráday Gedeonnak is beszámolt, mivel a Ráday család Pest megyében a reformátusok legfőbb támogatója volt: „a Méltóságos Groff ő Excellentiaja (...) Köszöntésünket kegyelmesen meg halgatván, kérdezte, ha én vagyok é a megholt Prédikátornak a fia? Feleltem, hogy én vagyok. Ez után igy szollott: a meg hólt Prédikátor jó tsendes ember volt, reménylem, hogy kend is nyomdokát fogja követni, ígértem magamat."

4

8 Grassalkovich gróf kifogásolta, hogy az elhunyt prédikátor utódját nem mutatták be, ám a beszélgetésben tisztázódott, hogy ebben a kastély inspektora akadályozta meg őket. „Ezt halván a mgos Groff, igy szollott: én hát nem jól informáltattam, hiszen mindennek szabad az ő istenét a maga módja szerént tisztelni."

49 Váradi István levelében még felkérte Ráday Gedeont, hogy a gödöllői eklézsia dolgainak „egész folyása eránt" személyes megjelenésekor informálja a Grassalkovich (II.) Antalt.

5

0 41 Uo. 12. 42 Uo. 13. 43 Berény, Fejér m. 44 Marusi vagy Marosi Mihály 1666-tól volt lelkésze Gödöllőnek 36 éven át. Előtte Némedi Mihály 1652-1657 között lelkészkedett. Papi János feltehetően őt előzte meg a prédikátorságban. 45 Investigatio Magistratuelis 1775-1776.13-14. p. 46 Archivum Agentiale B/1., G/I:247-248. p. 47 Nagy Sámuel ágens levele 1. Ráday Gedeonnak. Ráday család levéltára, 1129. sz. Az eseményekről korábban is küldött beszámolókat, leveleiben kitért a gödöllőiek vallásgyakorlata tárgyában tett lépésekre: A Ráday család levéltára, 1137., 1138/c„ 1139/d. sz. 48 Ráday család levéltára, 1123. sz. 49 Uo. 50 Uo.