G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

EGYHÁZI ÉLET ÉS VALLÁSI NÉPSZOKÁSOK - Lábadi Károly: REFORMÁTUSOK GÖDÖLLŐN

290 a reformátusok részére vadonatúj templomot építtet, fogadalmát azonban csak „annyiban váltotta be, hogy az 1744-dik évben új templomot és tornyot építő gyülekezetnek követ, meszet, téglát és helyet adván, azt 100 magyar tallérral

8 is megsegítvén..."

9 Még ugyanebben az esztendőben a gyülekezet az ácsmesternek „a Templom körül való munkáért" fizetett 110 Rf-ot.

1

0 Ez az adomány azonban nem lett volna elég a templomépítésre, ezért az egyház tagjai is adakoztak, valamint segélygyűjtőket küldtek szét az ország minden tájára: „Mészáros János Uram a Duna mellyéki expeditiobul hozott 48 Rf. Orgovány András uram által a körösi Sz Eccl küldött az új templomra öt hollandiai aranyakat. Besse István Uram 28 Junii a körösi útból hozott 25 R Ft" 16 garast. Rádai Gedeon Uram egy duplás hollandiai aranyat.

1

2 Bencsik János és Urbán János a debreceni expeditiobul hoztak 25 R. Ft 13 garast. Kenessey István

1

3155 Ft 95 dénárt, Beleznay János generális 100 magyar tallérokat adott. A szentmártoni árva gyászos ekklézsia Isten dicsőségére küldött 9 R ft 12 garast." Az új templomra a környező településekről is adakoztak. A péceli Simon György például 2 R Ft-ot küldött. Az adományok azonban nemcsak reformátusoktól érkeztek, az adakozók között katolikus vallású is akadt: „Katolikus Horváth András az uj templomra conieraltatott 1 R ft-ot."

1

4 A munkálatok gyorsan haladhattak. Az 1819-es püspöki visitatio

1

5 kérdéseire adott válaszok között emlegetik: „a templom Mennyezetén lévő Örök emlékezetet mutató Táblá"-t, amelyre felírták, hogy a „Templom és torony kőből

1

6 és téglából épült, egészen elkészült 1744dik esztendőben 24 sept."

1

7 A kútfőnek számító tábla másolatban

1

8 maradt fenn, mert az eredetinek időközben nyoma veszett: „Örök emlékezetet mutató Tábla Mely szerént Méltóságos Groff opersonalis ö Excellentiaja Idősbbik Gyaraki Grassalkovich Antal Kegyelmes jó Földes urunk örök emlékezetet és háládatosságot érdemlő drága Kegyességébül és példás Kegyelmességéből a mi régi H. C. lévő Atyáinkk tulajdon költségek által építtetett 8 A pénzegységet máriásnak, speciesnek, tallérnak is nevezték. 1754-től ezt a tallért 13 lat és 4 szemer finomságban verték. Értéke 2 forint volt. Az egyház pénztárkönyvében is szerepel az összeg: „Mélgos urunk Ö Excelt emlékezetes Kegyelmességébül az újj Templomra adott száz M. tallérokat." Pénztárkönyv 1744. 23. p. 9 FÖLDVÁRY L. 1898.11:336. p., ugyanezt írja korábban GALGÓCZY K. 1877.111:165. p. 10 Pénztárkönyv 1744. 18. p. 11 Rajnai forint, amelynek értéke 20 garas, 60 krajcár, 240 fillér. 12 80 forint és 25 garas. 13 Dunántúli földbirtokos 14 Pénztárkönyv 1740.14-15. p. 15 A canonica visitatio tárgyaira való feleletek. G. 202. 1. p. Ráday Levéltár 16 Mogyoródon bányászott, nem túl szilárd kő, amelyről a nép úgy beszél: „Ha már Isaszegen esik az eső, Gödöllőn elázik a kő." Kovács Sándor közlése 1995-ben. 17 A canonica visitatio tárgyaira való feleletek. G. 202. 1. p. Ráday Levéltár 18 Legrégibb másolata 1775-ből való: Ráday Levéltár, Archívum Agentiale B/1., G/L237-240., további szövegváltozata előfordul: Investigatio Magistratuabs 1775-1776. Későbbi másik leírása 1857-ből származik, címe: Emlék Könyv az utókornak, mellyből a gedellői helv. hitvallású egyházról s annak anya könyveiről, hivatalnokairól, Szent edényeiről, egyházi, egyház megyei, egyház kerületi, papi és világi igazgatóiról és felügyelőiről tudomást szerezhet az, ki idővel ezt az 1857 ezernyolcszáz ötvenhetedik évben Julius havában feltett torony gombjából kiveszi. Az iratköteg 1994 nyarán került elő, amikor a torony faszerkezetét cserélték ki, és új rézborítással fedték. E másolatnak az az értéke, hogy utolsó mondata tartalmazza a templomi bútorzat és az emléktábla készítőjének a nevét: Gödöllő 1744 die 24. spetembris. Czeglédi Pénzes János Asztalos munkája.