G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A GRASSALKOVICHOK BIRTOKLÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG - Horváth Lajos: GÖDÖLLŐI NEMZETŐRÖK ÉS HONVÉDEK AZ 1848-1849-ES SZABADSÁGHARCBAN
288 kapcsolatban, mellyel a magyar nemzet érdekeit kívánta védeni. Innentől számítjuk a Habsburg-ellenes megyei ellenállás kezdetét. 2 7 A Helytartótanács rendeletileg oszlatta fel Pest-Pilis-Solt vármegye bizottságát és megsemmisítette annak az országgyűlésre vonatkozó határozatát. Mivel ezt figyelmen kívül hagyta a vármegye, 1861. szeptember 29-én fegyveres erő vonult be a közgyűlés termébe, hogy a gyűlést megakadályozza. Elkövetkezett az úgynevezett provizórium időszaka, a kormányzásban az az átmeneti állapot, mely végül is a kiegyezéshez vezetett. Végre az uralkodó 1865. szeptember 17-én kelt elhatározásával összehívta az országgyűlést Pestre. Az országgyűlési választásokat 1865. november 10. és december 11. között tartották meg, a gödöllői kerületben ismét Beniczky Ödön lett a képviselő. Az 1869. március 9-13-ig megtartott országgyűlési választásokon ismét Beniczky Ödön nyerte el a mandátumot, ekkor öccsével, Beniczky Ferenccel mérkőzött meg, akit legyőzött. Megint győzött az 1872. június 12 - július 9. között megtartott országgyűlési választásokon a gödöllői körzetben, ekkori képviselőségét haláláig viselte, mely 1874. szeptember 15-én következett be Cinkotán. Az osztrák titkosszolgálat jelentése róla, mely szerint meggyőződéses radikális, nem volt tévedés. A kiegyezési okmányokkal sem volt elégedett, vezetője lett azoknak a radikális függetlenségi képviselőknek, akik tüntetőleg távolmaradtak 1867. június 8-án a budavári Nagyboldogasszony-templomból, I. Ferenc József és Erzsébet királyné pompázatos koronázásáról. E tettük miatt el is nyerték a kortársaktól a „cinkotai hetek" elnevezést. Az 1870-es években a Magyar Általános Földhitel Intézet Rt. igazgatósági tagja volt. Elhunytát a képviselőház 293. ülésén jelentették be, leszögezve, hogy „jellemtisztasága folytán köztiszteletben állt". Testét a családi sírboltban, Cinkotán helyezték el. Búcsúztatásán jelen voltak képviselőtársai, a vármegye tisztikara és gróf Szapáry István főispán. A Függetlenségi Párt nevében Dalmady Győző, költő és Pest vármegye főjegyzője mondott beszédet koporsója felett. 2 8 Beniczky Ödön az 1869-1872-es ciklusban több kérvényt nyújtott be, Csömör, Rákospalota, Isaszeg, Tura és Gödöllő választópolgárainak nevében. Gödöllő mezőváros választópolgárainak kérvényét 1872. március 22-én ismertette az ülésen, mely 153 aláírással ellátva azt kérte, hogy az országgyűlés három éves ciklusát ne hosszabbítsák meg öt évesre. 2 9 27 BOROVSZKY S. 1911.1.405-409. pp. 28 Meg kell említeni, hogy Beniczky Ödönnel szemben 1848-ban fellépni kívánt az országgyűlési választásokon Detrich Jenő. Támogatás és közéleti befolyás latbavetésének elnyerése céljából 1848. máj. 28-i dátummal Pestről írt levelet Gödöllőre Bartal János uradalmi ügyvédhez. GVM, Levéltár, 8. doboz. Beniczky Ödön megválasztásáról 1869-ben és Jókai Mórról érdekes emlék TÓTH 1. 1904. 65-67. pp. 29 Országgyűlési Napló 1869-1872. XXIII. 231-232.
