G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A GRASSALKOVICHOK BIRTOKLÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG - Lábadi Károly - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MINDENNAPI ÉLETE
265 utazás viszontagságaitól megvédjék a bútordarabot. 2 9 Feltehetően egy Gödöllőn élő, 18. századi rác kereskedőé volt az az egyhúrú guzlica vonóval (délszláv népi hangszer), ami a múzeum gyűjteményébe került. 3 0 Fuzovits János uradalmi tisztviselő hagyatéki leltára és Bartal János ügyvéd családi levelezése és számos tárgyi emléke a 19. századból lehetőséget ad arra, hogy betekintsünk a helyi középosztály 1867 előtti lakásviszonyaiba, életvitelébe. A 19. század derekáról egyetlen teljes házleltár ismert. 1858. szeptember l-jén végrendelet nélkül halt meg Fuzovits János nyugalmazott uradalmi alszámvevő. Távol élő oldalági örökösei megbízták Bartal János uradalmi ügyészt, hogy árverésen értékesítse a teljes hagyatékot. 3 1 Ez az örökség jól mutatja Gödöllő polgárságának életvitelét. Mind a berendezési tárgyak, mind a ruhatár darabjai és mennyisége arról árulkodnak, hogy tulajdonosuk anyagi biztonságban élt, értelmiségi létre is törekedett, hiszen a berendezéshez hozzátartozott a könyves szekrény, a „Könyv almariom", amelyen a kor viszonyaihoz mérten gazdagnak mondható gyűjtemény sorakozott. A majd kétszáz kötetes könyvtárat magyar és német nyelvű munkákból válogatták össze, túlsúlyban a magyar és világirodalomból, ezenkívül történelmi tárgyú könyveket tartalmazott, valamint néhány szakkönyv került a gyűjteménybe. 3 2 A teljes ingóságról tételes kimutatás készült, melyben megnevezték a tárgyakat, megvásárlójuk nevét és az érte kifizetett összeget. A vásárlók között a kor jelesebb gödöllői és környékbeli férfiúi is szerepelnek: Bartal János uradalmi ügyész, Sztregovai János gödöllői tanító és Stolcsek János ócsai plébános. Az árverés után a gondnoki számtétel összegezte az elhunyt vagyonának értékét: készpénzben 63 forintot találtak, az árverésen az árverési költségek levonása után bejött 1193 forint és 3 !4 krajcár, valamint ide számították a megboldogult évnegyedi nyugdíját, amely 91 forintot és 35 krajcár volt. Mindösszesen 1347 forint és 38 !4 krajcár maradt az oldalági örökösöknek. A 19. századi polgári lakásról, berendezéséről és életmódról ezenkívül gazdag információval szolgál Bartal János uradalmi ügyvéd hagyatéka. Az 1970-es évek végén lebontott kétszintes, masszív házat még gróf Grassalkovich Antal építtette a 18. század második felében, és a mindenkori ügyész szolgálati lakása volt. Amikor a belga bank tulajdonába került a gödöllői uradalom, Bartal János megvásárolta a házat. A ház végső formája klasszicista stílusú volt, az emeleten boltíves kialakítású szobákkal. Kertjéből át lehetett járni az Alsóparkban lévő Hattyús tóra. A házról és berendezéséről kitűnő leírást ad Bartal János dédunokája, Hegedűs László, aki a tárgyi és dokumentumanyag örököseként és a kiterjedt családi levelezés feldolgozása alapján hiteles tanúként ad betekintést a 19. századi polgári miliőbe. 3 3 A polgári lakás három-négy szobából állt. Fuzovits listája alapján is berendezhető egy többszobás lakás: ülőgarnitúrából van legalább három szobára való: veres kanapé 6 szék29 A Gödöllői Városi Múzeum állandó helytörténeti kiállításában látható. Gy. sz. 15. A Kossuth Lajos utcai Szaniszló családtól került a múzeumba. 30 GVM Gy. sz. 179. Magyar Kázmér gyűjteményéből. 31 A volt Grassalkovich-uradalom (Gödöllő-Hatvan) ügyészének (Bartal János) vegyes iratai 1848-1869. GVM Levéltár 11. doboz 32 A könyvekről a monográfia művelődéstörténeti fejezetében készült elemzés. Ld. 374-375 pp. 33 HEGEDŰS L 1978.
