G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

A GRASSALKOVICHOK BIRTOKLÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG - Lábadi Károly - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MINDENNAPI ÉLETE

259 ros központi épületeit, melyeket léckerítés választ el a kastélytól. A kastély bejáratával szemben látható a ma „testőrlaktanya'-ként ismert uradalmi épület, mellette az ugyancsak egyemeletes fogadó épülete, a vadászati hivatal, a református templom. A képeken úri, polgári és paraszti ruhába öltözött alakok is megjelennek.

1

2 A települést szép fekvésűnek és jól ellátottnak találta Fényes Elek is 1851 -ben megjelent könyvében.

1

3 HAMVAY-KÚRIA ÉS VENDÉGFOGADÓ A Gödöllő központjában álló barokk kori, ennek ellenére dísztelen épület, amelyik szerényen meghúzódik a kastély árnyékában, Grassalkovich Antal idején nyerte el mai formáját. A szájhagyomány Hamvay-kúriának nevezte, s úgy tudta, hogy e ház alapját az a földszintes kúria képezte, melyet Hamvay Ferenc, Gödöllő első helyben lakó földesura épített 1662 körül. A helytörténeti munkák szerint Grassalkovich Antal csak emeletet húzatott rá, és fogadóként használta.

1

4 Sokáig ezt tartották Gödöllő legrégebbi épületének, ami száz évvel korábbi, mint a kastély. Az 1990-es évek végén azonban, amikor az épület felújítását tervbe vette a város, műemlékes szakemberek és falkutató művészettörténészek alaposabban megvizsgálták a falakat, és ennek eredményeként egy kissé változott az a kép, amely addig kialakult az úgynevezett Hamvay-kúriáról. Kiderült, hogy a ma látható emeletes épületet teljes egészében Grassalkovich Antal építette az 1760-as években. „A mai épület egységes terv alapján egy periódusban épült a XVIII. század közepén. Falazata a kastélynál is megfigyelhető mogyoródi kővel kevert téglafal. A 3. sz. helyiség padlója alól CAG (Comes Antonius Grassalkovich) jelű tégla került elő. Méretei: 31x15x6 cm. A déli szárny (esetleg az egész épület helyén) korábbi, részben alápincézett épület állott. Utóbbinak a falait a pince megtartása mellett lebontották az újonnan kialakított belső járószint magasságáig. Ez a feltehetően földszintes épület lehetett az a korábbi kúria, amelynek emléke a hagyományban máig fennmaradt. Az új épület fő falait a régi alapokra, közfalait azonban már a régi alapfalaktól függetlenül emelték."

1

5 A mai Szabadság úttal párhuzamos részen ma is megtalálható az a pinceszakasz, ami az 1760-as évek előtti kialakítású, melyből lépcső vezetett föl a konyhához, a lépcső ma is megvan, de a feljáratot elfalazták. Ez a pince Gödöllő legrégebbi épített része. Hamvay-kúria helyett tehát fogadónak célszerű nevezni azt a házat, amely ma a Gödöllői Városi Múzeumnak ad otthont, mert a kúria esetleg ennek az épületnek a helyén állt korábban, de - a pincerészt leszámítva - semmi nem maradt meg belőle. 12 Thomas Ender Gödöllőt ábrázoló akvarelljei a Szépművészeti Múzeum tulajdonában vannak: Kilátás a parkból a gödöllői kastély felé, Kilátás a kastély bejáratától Gödöllőre, Kilátás a gödöllői kastélyhoz tartozó istállókra Babatpusztán, lelt. sz. Sz. 35/18/6/2002. és a Gödöllői Királyi Kastély Múzeumban vannak kiállítva. A képekről Galavics Géza művészettörténész írt szakvéleményt. GVM A 2005.162.1. 13 FÉNYESE. 1851.11.53. p. 14 ODROBENYÁK NEPOMUK J. 1875. 24. p. irta le először, és minden későbbi helytörténeti munka átvette ezt az adatot. 15 BODOR 1.1998., FARBAKY P. 1997., VELLEDITS L. 1999.