G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
Kerényi Zoltán: A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG TERMÉSZETFÖLDRAJZA
17 ban a keresztrétegzett homokkal keverve lösz is található. Negyedkori lösztakaró fedi a Vácegres - Galga-völgy közötti lankás lejtőket. 1 2 b) A Fót - Mogyoród - Kerepes - Rákos-völgye - Gödöllő közötti dombok a Gödöllői-dombság legjobban feldarabolódott tagja. A terület É-ÉNY-i szárnyán harmadkori üledékek is a felszínre kerültek (pl. a Fóti-Somlyón, Csornád térségében és Mogyoród környékén). A dombvonulat felszínének tekintélyes részét (pl. Gyertyános, Bolnoka, Pusztaszentjakab) itt is keresztrétegzett homok fedi. Löszt találunk a Gyertyános szilasligeti völgy felé eső oldalán, a Perőc-oldal Gödöllő felé néző részén, a Küdői-hegy lejtőin és a Határ-hegyen. Futóhomok sávokban a Bolnoka Gödöllő felé néző oldalán és a Perőc-oldalon fordul elő. 1 3 c) A Felső-Tápió - Egres-patak - Galga-völgy közötti dombok egységesebbek, mint az előbb említett vonulatok. Az alapkőzet lösz és homok, melyek váltakozva, keveredve fordulnak elő. A vízválasztó vonalhoz tartozó Méhészeti-dombsor kezdeti felszínén öszszefüggő vörös agyagot találunk, majd vékony csíkban megjelenik a futóhomok is, az isaszegi tavak és a 224 m-es magassági pont vonalától délre löszfennsík terül el. 1 4 A valkói erdők területén az altalaj lösz, ami részleges homokborítást kapott. A homokréteg vastagsága az eredeti löszdombok tagozódásától függ, ugyanis a mozgó homok rendszerint a völgyeket töltötte ki, a dombéleket viszont vagy csak vékony rétegben fedte be, vagy borítás nélkül hagyta. Ezért gyakori jelenség, hogy a régi löszdomb csúcsa a régen kialakult rozsdabarna erdőtalajjal együtt a felszínen maradt. 1 5 d) A Felső- és Alsó-Tápió - Rákos-völgy közötti dombok tagolt terület, egyes részek viszonylag magasan kiemelkednek (Kálvária-hegy, Bajtemetés). A lösz dél felé haladva egyre vastagodik, Mende környékén több mint 10 m. 1 6 A Pécel környéki típusos lösz elemzése azt mutatja, hogy a lösz bázisellátása megfelelő, ugyanakkor mind az A-, mind a B-szintben igen komoly az erózió veszélye (a SiO, és az R,0 3 mol aránya 4,77, ami jóval meghaladja a kettőt, azt az értéket, ami felett erózióveszéllyel kell számolni). Ez a veszély a Gödöllői-dombság más területein is fennáll. 1 7 12 SZABÓ L. 1977., ASZTALOS I. - HORVÁTH L. 1989. 13 BÖCKH J. 1873., SZABÓ L. 1977., ASZTALOS I. - HORVÁTH L. 1989. 14 SZABÓ L. 1977., ASZTALOS I. - HORVÁTH L. 1989. 15 JÁRÓ Z. 1954 1,1954 2. 16 ASZTALOS I. - HORVÁTH L. 1989., BARTHA S. - LENDVAI G. - MOLNÁR F.. 1991. 17 BIRCK 0. - HORVÁTH E. 1955.
