G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A KÖZÉPKORTÓL A 18. SZÁZAD ELEJÉIG - Horváth Lajos: A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL BOSSÁNYI KRISZTINA FÖLDESURASÁGÁIG (1686-1737)
140 Z? Megnevezés 1699 1700 1702 1703 juh és kecske 87 109 315 294 bárány 20 49 122 107 sertés 225 bor/urna 381 360 859 833 búza/mérő 360 555 435 212 (bevetett) árpa és zab 322 289 árpa 67 ? ? 175 zab ? ? ? 86 köles 59 ? 104 malom 1 1 1 serfőzde pálinkafőző üst 2 4 7 méhkaptár 29 91 ? ? csordabeli marha ? ? 83 ménesbeli ló ? ? 12 nyájbéli juh ? ? 85 idegen marha ? ? 3 A szatmári béke - 1711 - után megerősödő Gödöllő népességét az 1715-ös, 1720-as és 1728-as országos összeírások mérték fel. 2 5 A népesség vándorlása, cserélődése nagyjából az 1728-as összeírás idejére fejeződött be. Ez a történeti forrás alkalmas arra, hogy a 18. század első harmadában, a Bossányi Krisztina földesurasága alatt megtett gazdasági fejlődést is bemutassuk. 2 6 Szántóföldjeik Gödöllő és Besnyő területén három vetőben voltak, melyekbe felváltva őszi és tavaszi gabonát vetettek, és a harmadikat két évig pihenni hagyták. Ennek a rendszernek a következményeként az egyes vetők tehát két évet pihentek. Babat pusztán az 1728-as bevallás ellenőrzésekor találtak még egy vető szántóföldet (80 pozsonyi mérő nagyságút), melyet legelőször 1725-ben vetettek be, de három éven keresztül az elvetett magot sem adta vissza, ezért elhatározták, hogy ezután nem vetnek bele. A többi vetőben átlagban kétszeres termés szokott teremni az elvetett magra számítva. Az őszi vetés alá 4-6 ökörrel háromszor, a tavaszi alá kétszer szántottak. Általában kevertet (rozs-búza) vagy rozsot vetettek. Gabonából ritkán tudnak eladni, mert maguk élik fel. A kenderföld területe 25 pozsonyi mérő nagyságú, a kendert saját szükségletükre használják fel, ebből jövedelmük nincs. Rétjeik kevesek, Gödöllőn 16 szekér szénát, Babaton 20 szekér szénát teremnek öszszesen. Esős évszakban az erdő tisztásain is kaszálnak szénát, itt összesen 30 szekérrel tudnak gyűjteni, de ez nagyon ritkán esik meg. Legelőjük három területen van, de mindegyik homokos és fövenyes, nem sok füvet terem. Nyári időben kb. 300 szarvasmarhát és lovat, valamint 300 juhot tudnak legeltetni. Egyedül a juhok gyapjából szokott nyereségük lenni. 25 PML, CP I. 1.. CP I. 3. és CP I. 4-a. 26 BOROSY A. 1983-1987.1728., 1997. 1183-1191.
