G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A KÖZÉPKORTÓL A 18. SZÁZAD ELEJÉIG - Horváth Lajos: A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL BOSSÁNYI KRISZTINA FÖLDESURASÁGÁIG (1686-1737)
134 Gödöllő és szomszédainak portaszámai 1686-1695 1 3 1686 1689 1689 1690 1691 1692 1693 1695 Gödöllő c, d c,k !4 h,k 1 Vi c Vi c, 1 Vi Szada d k Vi h,k Vi 1/8 3/16 1 Mogyoród d 1/16 ? ? Vi Kerepes Pécel k + h,k 1/16 1/8 3/16 1 1/4 Jelmagyarázat: c = curialis, d = desertum, h = lakott hely, k = csak kivetési összeg van, ? = adathiány, + = portaszáma nincs, alig fizet A nyugtalan, állandó mozgásban lévő népesség, amelyik még évekig nem találja a helyét, nem kedvezett a közbiztonságnak sem. A bűnözők világának visszaszorítása nehezen ment. Valószínűleg 1703-ban Gödöllőn gyilkosságot követtek el, de a tettest elfogták. Tóth András, váci járási szolgabíró 1704. február 20-án jegyezte fel elszámolásában, hogy a gyilkosság ügyében Pest-Pilis-Solt vármegye sedriáján (törvényszékén) járt Nagykőrösön. Az általános történeti irodalom úgy tudja, hogy a kuruc vármegye hatósága csak 1704 májusában alakult meg Nagykőrösön tartott közgyűlés keretében. Nos, a vármegye törvényszéke már korábban is működött. Tóth András elszámolásában 1704. szeptember 22-én szerepel, hogy Szolnokra ment „mesterért" (hóhérért) a gödöllői gyilkos számára. A hóhér talán Gödöllőn megkínozta a bűnözőt, hogy vallomást csikarjon ki belőle. Október 20-án a szolgabíró már azt jegyezte fel, hogy a „borbélynak", aki a megkinzott gyilkost gyógyította, mit adott. 1 4 NÉPESSÉG ÉS GAZDÁLKODÁS A Buda felszabadítása után visszatérő, betelepülő népesség némi folytonosságot mutat a megelőző török korból. Jelen van 1686 után is a Koncz, a Hajdú, a Homonnay, a Pázsit, a Molnár, a Kovács, a Szabó, a Szekeres, a Tóth, a Varga, a Takács stb. család. Eltűntek ugyanakkor korábbi jellegzetes családnevek: a Csömör (Csomó), a Végh, a Tariska, a Tassy, a Drabant stb. Új családnevek 1686 után, amelyek addig még nem fordultak elő: Bese, Bencsik, Bobák, Danyi, Dér, Faragó, Gábor, Gyulai, Nyitrai, Petrák, Pálinlás, Unyi stb. Anélkül, hogy a családnevek mélyebb elemzésébe belemennénk, a Bodonyi, Bozóky, a Gyöngyösy, a Homonnay, a Kövesdy, a Nyitrai stb. a Gödöllőtől északra fekvő Magyarországra mutatnak, mint származási helyre. Persze előfordul a Beszerményi, a Dányi, a Gyulay, az Orgoványi, az Ócsay és az Unyi, mely települések a Duna-Tisza közén, a Tiszántúlon, illetve a Dunántúlon találhatók. 13 HORVÁTH L. 1987. 50. 14 HORVÁTH L. 1987. 216.
