G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

A KÖZÉPKORTÓL A 18. SZÁZAD ELEJÉIG - Horváth Lajos: A TÖRÖK HÓDÍTÁS KORÁBAN (1541-1686)

104 kancellárja, befolyására kezdeti ingadozás után a város Szapolyai János pártjára állt, és ebben 1540-ig meg is maradt. Brodarics István, humanista író, 1532-től pécsi, 1537-től váci püspök, 1539. november 17-én hunyt el. Végrendeletében 1539 júniusában egyebek között a Mogyoródon (Szentjakabon) és Óbudán lévő ingatlanait a váci Szent Lélekről elnevezett szegényházra hagyta.

3 Miután 1541. augusztus 29-én - a mohácsi csatavesztésünk évfordulóján - a török végleges szándékkal megszállta Budát és Pestet, a Pesti-síkság falvai, a Gödöllői-dombság vidéke is a kezére került. Egy 1542. január 9-én kelt levél szerint: „Pest környékén pedig, amelyet teljesen hatalmában tart a maga birodalmából több mint 40 000 embert telepített le, mindenféle iparosokat, kereskedőket, felosztván közöttük a földeket, a keresztény lakosságot pedig Törökországba szállította, hogy azon földeket művelje, amelyeket az idetelepítettek elhagytak."

4 A 40 000-es szám mindenképpen túlzó, de jelzi azt a pánikot, amelyik jellemezte a török hódoltság legelejét és utal a török telepítési, illetve lakosságcsere politikájára is. A betelepített népesség csak kisebb részben volt török, nagyobb részben délszláv kézművesek és kereskedők. Újabb német birodalmi sereg érkezett Pest és környéke felszabadítására, de 1542. szeptember 28-október 6-ig sikertelenül ostromolta Pest falait, miközben a vidéket északra és északkeletre feldúlta és teljesen kiélte. A törökök egyre nagyobb területeket foglaltak el, hogy Pestet biztonságosabban védhessék a keresztények ellen. Ennek során a budai pasa serege elfoglalta Vácot 1543-ban, 1544-ben Nógrádot és Hatvant és ezzel a nógrád-hatvani vonaltól délre eső területen megszilárdult a török fennhatóság, a vidék a Török Birodalom része lett. Amikor I. Ferdinánd király 1547-ben öt évre békét kötött a törökkel, akkor kifejezte reményét, hogy a török hatalom nem fogja gátolni a jobbágyokat az országos adó, a tized és a különböző földesúri terhek és tartozások fizetésében. Ennek fejében 1548-ban a Habsburg hatalom is méltányolta a török hatalom igényeit, amennyiben a hadiadó kivetésekor megengedte, hogy a töröknek adózó falvak az összegnek csak a felét fizessék.

5 Lazius 1556-os térképén Szentjakab és mellette Szentmargita erdős dombvonulata 3 BÁRTFAI SZ.L. 1938.381. 4 BÁRTFAI SZ. L. 1938. 384. 5 HORVÁTH L. 1995.163. p.