G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

G. Merva Mária főszerkesztő: BEVEZETÉS

9 BEVEZETÉS Általában levéltárak szoktak városmonográfiát kiadni, de mivel Gödöllőn nincs ilyen intézmény, ezért a 30 éves Városi Múzeum vállalkozott erre a nehéz, sokrétű, összetett feladatra. Bár sokat írtak eddig Gödöllőről, mégis forráshiányosnak mondható a tematika, különösen az a korszak, amelyet az első kötet tárgyal. A Héderváry-Grassalkovich levéltár anyaga jórészt elpusztult a Magyar Országos Levéltár 1956-os égése alkalmával. Községi iratok nincsenek, a mezőváros levéltára nem maradt fenn. Levéltári anyagot a református és a római katolikus parókia, valamint a Grassalkovich családi levéltár őrzött meg. Alig maradtak fenn jobbágyösszeírások, az 1849 után készült úrbéri szerződések is jobbára a környező településekről származnak, gödöllői nemigen található közöttük. Az uradalmi iratok egy részét megmentette a kastélyból egy helyi lakos a második világháború végén, a többi sorsáról semmi sem tudható. E forráshiányos adottság ellenére új eredményeket tud felmutatni a jelen kötet. A várossá nyilvánítás 10. évfordulójára, 1975-ben jelent meg a Gödöllő című könyv Dékán Antal szerkesztésében, mely monografikus igénnyel dolgozta fel a település történetét, és úttörő jelentőségű, fontos munka volt a maga korában. A történeti részt idős és ifjú Heltai Miklós írta. Mára azonban szükségessé vált egy korszerűbb, alaposabb monográfia megjelentetése, mely az azóta eltelt időszak új kutatási eredményeit is magában foglalja. A Gödöllővel foglalkozó helytörténeti munkák általában Grassalkovich Antal letelepedésétől, az uradalom kialakulásától számítják a település történetét, a kastélyról és lakóiról írják a legtöbbet és a falu teljesen háttérbe szorul. A kastély természetesen meghatározó szerepet játszott a település életében, de Gödöllő már Grassalkovich előtt is létezett, és később az uradalom mellett is volt a mezővárosnak saját élete, története, közigazgatása. Ezért volt hiányt pótló mű Horváth Lajos 1987-ben megjelent könyve, a Gödöllő történetének írott forrásai, mely az 1325 és 1711 közötti időszak levéltári anyagait gyűjtötte össze és dolgozta fel. Ily módon lehetővé vált a Grassalkovich előtti korszak megismerése, ami előfeltétele volt annak, hogy valóban monográfiát lehessen írni Gödöllőről. Ezenkívül a gödöllői uradalomhoz tartozó több település történetét is feldolgozta Horváth Lajos monografikus igénnyel: Bag (1982), Kerepes (1988), Csömör (2000), amelyek fontos előkészítői voltak a gödöllői monográfiának. Babatpusztán régészeti ásatást végeztetett a Városi Múzeum 1991-ben, melynek során egy Árpád-kori falu nyomai kerültek elő. Kővári Klára régész feltárta a templomot és 31 sírt a templom körül lévő temetőből. Ez a kutatás újabb információkkal szolgált a Gödöllő közvetlen környezetében lévő település koráról, feltételezhető megszűnéséről, elnéptelenedéséről. Jelentős és új forrásanyagot jelentett a kastélyból származó iratanyag. Hegedűs László, a Grassalkovichok utolsó ügyvédjének, Bartal Jánosnak a dédunokája adott be a mú-