Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)
A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE
tárgyaltak, de ebből nem lett semmi (sajnos). Végül egy Amerikában meggazdagodott Perényi nevű magyarral társultak, akinek az volt az üzleti alapelve, hogy mindenkit meg lehet vásárolni csak az árát kell megtudni. (Pont Nagy Sándorral kellett társulnia, aki nem volt megvásárolható.) Fizetőnapokon mindég cirkusz volt, mert Perényi nem akarta a munkásokat fizetni. Végül Nagy Sándor mesébe illő módon (P. nővére szomszédjának szobalányától) megtudta, hogy lopott anyagból akarja fenntartani az üzemet. (Amerikai segély gyapjút Károlyi olcsón eladta Perényinek - ő maga ingyen kapta.) Borbás nevű híres futballista volt N.S. ügyvédje („Te csak driblizd nekem a labdát, majd és berúgom" mondta N.S.) Ezen végül a Perényi társulás felbomlott. Új társ volt Jungfer, nem sokkal jobb, mint Perényi." ...."profit soha nem volt, mert a legdrágább anyaggal dolgoztak és a szövőnőket rendesen fizették. Jungfer társulás emiatt megszűnt.(Villany, stb. rezsit sokszor elfelejtették beleszámítani az árba!)" A szövőüzemen keresztül próbálják Nagy Sándorék továbbvinni a gödöllői művésztelep szellemét, felolvasásokat tartanak, továbbra is kirándulnak a szőnyegiskolával a Szent Jakab-i tóhoz, de immár teljesen megváltozott politikai ós művészeti környezetben. 114 A gödöllői szövőműhely mellett, amelyet Nagy Sándor és felesége vezetett, a gödöllői művészek nevével találkozunk kiállításokon: a budapesti Manus Szövőművészeti Műhely és Iskola tervezői között van Mihály Rezső, aki már a korábbi években is tervezett a sógornője, Konopi Kálmánné Boér Vilma által vezetett odvosi háziipari szervezetnek. És találkozunk Undi Mariska nevével, aki saját tervezésű fali- és bútorgobelineket állított ki. Korábbi terveit is újraszövi. Ebből a korból több kárpitját is ismerjük, ide tartoznak a Hunor és Magor című kárpit, amelynek több darabja is ismeretes, és amelynek egy grafika változatát a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, az Életfa című kárpit és a Klematiszos faliszőnyegés székkárpit. Barokk hangulatú kárpitokat is készített Mitológiai jelenet és Királyasszony pávás kertje címen 11 5. Az eddigi szövőműhelyek mellett feltűnik a szövés egy másik lehetősége, éppen az elszegényedett emberek kenyérhez juttatása céljából, aminek egy korai képviselője a Túrán csomózott szőnyegeket előállító műhely. Itt rövididejű betanítás után a műhely tagjai otthon készítik a 114 Nagy Sándor levele Koronghi Lippich Elekhez, Gödöllő, 1922. július 3. OSZK Kézirattár 1927./37. 106. 115 Undi Mariska: Mitológiai jelenet. Gödöllői Városi Múzeum. Itsz. 90. 34., Undi Mariska: Királyasszony páváskertje. magántulajdon. A kárpit szerepel Undi Mariska: Napfényes szobám című akvarell sorozatán. Gödöllői Városi Múzeum, Itsz. 96. 53. 3/
