Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)

A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE

ciót s a tiszteletdíjamat megvonhatja - amelyről ezennel le is mondok, mert munka nélkül szerzett alamizsnát, mint erkölcstelen dolgot nem is fogadok el - tőlem visszakérheti az összes, állam tulajdonát képező üzemi gépeket és tárgyakat, de magántulajdonomat képező szövési üzememet tőlem el nem veheti s azt egy másik magánembernek át nem adhatja. - Ilyen módon, sajnálatomra, a népbiztosság által eddigi művészeti működésemért kifejezett köszönetére sem tarthatok igényt... Tisztelettel: aláírás." 9 8 A tényleges tulajdonviszonyok továbbra sem tisztázódtak, hiszen állami támogatással kerültek a szövőszékek Németelemérről Gödöllőre, majd állami támogatással vásárolták a nagy szövőszéket, és mindig állami támogatással dolgozott a műhely, az épület bérlemény volt. A tulaj­donviszonyoknak az 1920-as években lesz igazán jelentőségük, amikor a szövőműhely kénytelen tényleges kereskedelmet folytatni. A gödöllői szövőműhely Budapestre költöztetése végül is elmaradt, erről Margitay Ernő: Vörös művészeti politika című összefoglalójában olvashatunk. 9 9 f] SZQUOMUHELY1Q20 UTÓN 98 idézi Dénes Jenő: Körösfői-Kriesch Aladár. Budapest, 1939. 145. 99 Margitay Ernő: Vörös művészeti politika. Magyar Iparművészet, 1919. 3-10. sz. XXII. évf. 50-62. 61. „Körösfői-Kriesch Aladártól is el akarták venni a gödöllői szőnyegszövőműhelyt, hogy azt Ferenczy Noémi kezére bízzák, ez azonban csak papírosterv maradt, mert a műhelynek Budapestre való áthelyezése a lakáskérdés miatt nehézségekkel járt s tényleg el is maradt." ioo Nagy Sándor levele Koronghi Lippich Eleknek, Gödöllő 1921. január 2. OSZK Kézirattár 1927737. 99. Körösfői-Kriesch Aladár 1920-ban bekövetkezett halála után Nagy Sándor és felesége irányította a szövőiskolát. A szövőiskola üzleti vál­lalkozássá lett, amitől oly nagyon óvakodott Körösfői-Kriesch Aladár, és aminek a kárát olyan nagyon jól tudta mindenki. Nagy Sándornak már 1920 augusztusában komoly feladatot jelentett a szövőiskola, ek­kor jelenik meg először a probléma Koronghi Lippich Elekhez intézett leveleiben. A szövőiskola épületének rendbehozatala, a berendezések és az épület jogi kérdésének tisztázása az üzleti vállalkozásához feltétlenül szük­séges volt. Ezek után Nagy Sándor Perényi Béla Amerikában élő ma­gyar üzletemberrel társult. Nagy Sándor tulajdonát képezte ekkor a berendezés és a ház. Perényi Béla vállalta a ház karbantartását és az alapanyag beszerzését. Az 1921-es évet nagy tervekkel, New York-i megrendelések lehetőségével és igazi művészi alkotások születésének reményében kezdi a gödöllői szövőiskola Nagy Sándor és felesége Kriesch Laura vezetésével, 10 0 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom