Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)
A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE
A vezető tervező művészek, a férfiak, valamilyen módon a hadügy szolgálatába voltak kénytelenek állni, ami kit fizikailag, kit lelkileg tett tönkre. A szövőlányok létszáma is megcsappant, az állami anyagi támogatottsággal együtt. A munka azonban tovább folyt. Körösfői-Kriesch Aladárt az Iparművészeti Társulat alelnökévé választották. A gödöllői műhely továbbra is szerepelt az Iparművészeti Társulat tárlatain, a Céhbeliek II. kiállításán és a Nemzeti Szalonban. Ezen kívül külföldi tárlatokon is, így Németországban, Stockholmban, San Franciscóban. A háború borzalmai megjelentek alkotásaikon. 8 5 A szövőiskoláról így írt Koronghi Lippich Eleknek levelében KörösfőiKriesch Aladár Temesvárról 1915. december 3-diki keltezéssel. 86 „...szövőiskolánk eléggé megvan. Csodálkozom inkább, hogy dacára a háborúnak vannak megrendeléseink. Ez különben jórészt Fieber érdeme - ki igazán nagy buzgósággal harcol művészetünk érdekében." „Ide is csináltunk a kápolnába, Sándor rajza után, egy igazán sikerült latin feliratos, templomi szőnyeget." Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola háború alatt megjelent Értesítőiben olvashatjuk, hogy csökkentett létszámmal ugyan, de dolgozik a szövőiskola, Körösfői-Kriesch Aladár felsorolja az elkészült szőnyegeket, és beszámol arról, hogy Frey Rózsa háborúban megvakult katonákat tanít szövésre és csomózásra, akik Gödöllő Méhészeti Gazdaságában vannak elhelyezve. Jelenleg számukra a fonalat a M. Kir. Rokkantügyi Hivatal vak katonák intézete az iskolával festeti. Festési szolgáltatást látott még el az iskola egy női iskola részére, ahol hósapkákat kötöttek. 8 7 Nagy Sándor az 1917-es évben miseruhához tartozó papi ingek hímzéseit tervezte 8 8, amelyet Zaboránszky Ilona készített el, és ekkor szőtték a híres Toldi 8 9 című szőnyeget is. A Magyar Iparművészet Nagy Sándort mint a gödöllői magányában csendesen dolgozó művészt említi, mert a gödöllői művésztelepen valójában csak a szövőműhely alkotott. A művésztelep tagjai már korábban vagy a háború kitörésekor elköltöztek. Körösfői-Kriesch Aladár Nagy Sándor és Remsey Jenő maradtak Gödöllőn. A gödöllői művészek nevével ekkor is találkozunk a magyar művészetben, hiszen ekkor készül Körösfői-Kriesch Aladár freskója a Színművészeti Főiskola Egressy terébe, és a Váci Örökimádás kápolna mennyezetfestése is, 1916-ban. Folyamatosan készítik a temesvári papnevelde Körösfői-Kriesch Aladár: Csipkerózsika Magyar Iparművészet, 1912.232. 85 Ekkor készül Körösfői-Kriesch Aladár: Sasok a hős sírja felett, (1918.) című kárpit, Frey Rózsa szőtte, a kárpit a háborúban meghaltaknak állit emléket. Iparművészeti Múzeum, Itsz.: 15 496 86 Körösfői-Kriesch Aladár levele Koronghi Lippich Elekhez, Temesvár, 1915. december 3., OSZK Kézirattár 1927./37. 166. 87 Körösföi-Kriesch az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Évkönyvében arról számolt be, hogy csökkentett létszámmal ugyan, de dolgozik a szövőműhely, ekkor is elkészült 95 munka: 55 csomózott szőnyeg, 33 torontáli szövés, 3 szumák és 4 gobelin. Az eladásból befolyt összeg 6.800 korona volt. Fonalak saját festésben növényi festékkel készültek. A munkát akadályozta az anyag drágasága. Hósapkák kötéséhez női iskolának 2025 kg gyapjúfonalat közvetített a szövőiskola, és részt vett a vak katonák oktatásában. OMKII 1914-1915. 76. 77. 88 Magyar Iparművészet, 1917. 167. 89 Iparművészeti Múzeum. Itsz. 71. 185 27
