G. Mervai Mária - Kerényi B. Eszter - Őriné Nagy Cecília: Gödöllő, a 40 éves város (Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
köszönhetően 1995-ben indultak meg intenzíven a felújítás munkálatai Varga Kálmán miniszteri biztos irányításával. 1996-ban nyílt meg a kastélymúzeum az épület felújított fó'szárnyában. Ezt követte az Erzsébet-szárny, majd a Grassalkovich állandó kiállítás, az udvari balusztrád, a barokk színház, a királypavilon helyreállítása. Reméljük, sikerül a még romos állapotban lévő részek felújításához is támogatást szerezni, és az épületegyüttes teljes egészét felújítani. Megnyitása óta évente 130.000 látogatót vonz a kastélymúzeum. Elsősorban Erzsébet királyné (Sisi) kultusza hozza Gödöllőre a sok belföldi és külföldi látogatót. Ez azt igazolja, hogy jó döntés volt a királyi korszakot állítani a kastély rehabilitációjának a középpontjába. Mindez az állam és a helyi önkormányzat közös erőfeszítése nyomán jött létre. Több műemléket újított fel az önkormányzat saját erejéből: a Zeneiskolát, 2000-ben a Városi Múzeumnak otthont adó Hamvay-kúriát és piacot. Mind területben, mind szakmai lehetőségekben növekedett a múzeum, ami 2001-ben elnyerte Az év múzeuma című legrangosabb szakmai elismerést. Restauráltatta a város a Kálváriát, a Nepomuki Szent János szobrot, a Flórián szobrot. Kulturált, európai színvonalú piac és vásárcsarnok épült mélygarázzsal, a színvonalas beruházást számos építészeti díjjal ismerte el a szakma. Az Erkel Ferenc Általános Iskola régi épületét vissza kellett adni az egyháznak, ezért új épületrésszel bővítette az önkormányzat a saját fenntartásában lévő iskolát. 2002-ben új, korszerű, a 21. századi igényeket is kielégítő Városi Könyvtárat és Információs Központot épített a város pályázati pénzből. Bővült az iskolakínálat a rendszerváltozás után. Hatosztályos Református Líceum indult 1992-ben, a Premontrei Rend újra indította nyolcosztályos gimnáziumát, ha nem is költözött vissza az egyetem által elfoglalt épületbe, csak részben, de több új épületet sikerült emelniük és premontrei kápolnát is építettek a Fácán-soron. Mindebben jelentős szerepe volt Fényi Ottónak, aki a régi iskolában is tanított, és élete fő művének tartotta az iskola újraindítását. Fáradhatatlan és eredményes munkáját díszpolgári címmel ismerte el a város. Szent Imre Katolikus Általános Iskola indult, ezenkívül Waldorf általános- és középiskola, amit szülői egyesület működtet. Ily módon az egyházi és egyesületi iskolákkal, valamint a megyei fenntartású Madách Imre Szakmunkásképző és Szakközépiskolával együtt hat általános és öt középiskola található Gödöllőn. A Török Ignác Gimnáziumban angol kéttannyelvű képzés indult. Az oktató munka segítését szolgáló intézményeket tart fenn továbbá a város: logopédia, nevelési tanácsadó, sajátos nevelést igénylő gyermekek oktatására szolgáló iskola, ami nem kötelező feladata az önkormányzatnak, de nagy szükség van ezekre az intézményekre, amelyek nemcsak helyi, de a környező településekről jövő igényeket is kielégítenek. Ha mindehhez hozzászámítjuk még az egyetemet is, ami időközben a Szent István Egyetem nevet vette fel, akkor méltán nevezhetjük iskolavárosnak Gödöllőt. Számos művészeti egyesületet, civil szervezetet is támogat az önkormányzat. Ezek közül jelentős a Gödöllői Szimfonikus zenekar, amelynek tagjai nagyrészt a Zeneiskola tanárai, akik színvonalas koncerteket adnak évente többször a város lakóinak. Az Új Művészet Közalapítványt 1998-ban hozta létre az önkormányzat a helyi képző- és iparművészek támogatására, és a Körösfői utcában alkotóházat is biztosított a művészeknek. A város vezetése (polgármester, alpolgármester, jegyző) nem változott az elmúlt 15 évben, stabil az irodavezetői és intézményvezetői csapat is, ami kiszámítható, kiegyensúlyozott működést biztosít, és
