Lábadi Károly (szerk.): „…csak néztem és gyönyörködtem” Népművészet a gödöllői művésztelepen (Gödöllő, 2004)

Tanulmányok - A nép művészetének keresése

hazatérve Medgyaszay két saját rajzaival illusztrált cikkben számolt be tapasztalatairól, mely „Körösfő" és „Egyegy székely házról, faluról" címmel jelent meg a Művészet című folyóiratban, 1905-ben.

3

9 Kalotaszegre maga az író, Malonyay Dezső is ellátogatott, akinek Koronghihoz írt leveleiből kiderül, hogy a falvak bejárása, a népművészet megismerése szinte eufórikus hangulatot váltott ki a művészekből. A csoport Bánffyhunyadon egy hónapra bérelt házat a Kossuth utca 335. szám alatt, ahonnan minden nap reggel hatkor indultak a környező falvakba, s este tértek vissza. A levelekből kiderül, hogy nem csak a nyári hónapokat szánták a gyűjtésre, ugyanis bizonyos munkafolyamatokat (például a szövést) csak télen tanulmányozhattak. A népélet és a különböző mesterségek megfigyelésénél nem elégedtek meg a kívülről történő szemlélődéssel. Amit lehetett, maguk is kipróbáltak. A fazekasnál korongoztak, a szűcsnek a bőr kikészítésében segédkeztek, házat építettek, s a fiatalokkal közösen még táncot is rendeztek.

4

0 Thoroezkai Wigand Ede nem vett részt a Malonyay-kötetek munkálataiban, a népművészeti inspiráció azonban az ő munkásságában is kiemelkedő szerepet játszott. Művészetének legfőbb ihlető forrása a Székelyföld volt, ahova nemcsak gyűjteni járt, hanem 1907-től hét esztendeig ott is élt. Falusi népházai, iskolái, gazdasági és középületei, nyaralói őrzik építész-tehetségének emlékét. Alkotásainak legfőbb jellemzője, hogy a művészi megformálás eredményeként, magas tetejükkel, faragott díszeivel ezek az épületek kiemelkedtek a falu házai közül, de csak annyira, amennyit az eltérő - legtöbbször közösségi - funkció megkívánt. Alapanyaguk és célszerűségük miatt viszont szépen illeszkedtek a falu házai közé.

4

1 A Székelyföldön népszerűvé vált építészt 1910-ben a marosvásárhelyi népművészeti múzeum megtervezésével bízták meg, melyről Thoroczkai a Magyar Iparművészet hasábjain részletesen beszámolt.

4

2 Terve - egy szabadtéri néprajzi múzeum gondolata - nem valósult meg, de az elképzelés mindenképpen előzmény nélküli és úttörő jellegű volt a korabeli magyar muzeológiában. A Székelyföldön eltöltött évek nem csak épülettervek készítésére és kivitelezésére sarkallták Thoroczkait. Számos írása is ennek a közegnek a hatására született meg.

4

3 A „Cserényös házak" szinte forrásértékű néprajzi leírás a székely viseletekről, tárgyi kultúráról, valamint a szokásokról, szólás-mondásokról. A székely nyelvjárásban írt szöveget nagyrészt 1912-es keltezésű, ugyancsak dokumentum értékű épületrajzok egészítik ki.

4

4 „Öreg csillagok" c. munkája azért rendkívül figyelemre méltó, mert lapjain a népi hitvilág, a népi természetismeret elevenedik meg. A csillagokhoz kapcsolódó hiedelmek, népdalok, történeti emlékek összegyűjtéséhez Thoroczkai olyan nagy elődök munkáit használta fel, amelyeket a néprajztudomány a mai napig fonásként kezel. Decsi Czimor János, Otrokócsi Foris Ferenc, Ipolyi Arnold, Kandra Kabos, Kálmány Lajos, Herman Ottó adataira hivatkozva állította össze munkáját, melyben saját maga által gyűjtött néphit-adatokat is felsorakoztatott. A mű néprajzi jelentőségét erősíti, hogy önálló kötetként való megjelenése előtt két évvel „A magyar csillagos ég" címmel a hivatalos néprajztudomány tudományos folyóiratában, a Néprajzi Értesítőben is kiadásra került.

4

5 Thoroczkai Wigand Ede erdélyi tartózkodását nem jellemezhetjük egyedül a Székelyföldön eltöltött évekkel. Torockó szépsége egy előnév felvételére ösztönözte, s az 1905-ben Körösfőivel közösen tett kirándulása alkalmával varrotta,sokat, kancsókat, tálakat is beszerzett a helyiektől, hogy otthonát díszítse a torockóiak pompázatos népművészeti termékeivel.

4

6 Számos kalotaszegi faluban is megfordult, sőt Sztánán 1909ben telket is vásárolt magának.

4

7 1907-ben erdélyi útjára egy ízben a szintén Gödöllőn dolgozó szobrász, Moiret Ödön is elkísérte.

4

8 13