Lábadi Károly (szerk.): „…csak néztem és gyönyörködtem” Népművészet a gödöllői művésztelepen (Gödöllő, 2004)

Tanulmányok - A nép művészetének megtalálása

mekkoromtólfogvást ismertem, nem sok időmbe tellett, míg a körösfőiek teljes bizalommal bevettek maglik, közé. De még eg)' lépést kellett megtennem, azt, bogy ruhában is hozzájuk, hasonlóvá váljak.. Ez is megtörtént. Szereztem néhány rend inget-gatyát, szép melyrevalót, egy bujbelét, pár csizmát és kalapot, de a kalapra való gyöngyösbokrétát és a kivarrott fekete nyakra valót már leánytól kaptam, mert ezeket venni szégyen lett volna. Most már bátran részt vehettem a vasárnapi táncban. "

1

3 Az azonosulásra törekvés és a feltétlen empátia révén már nemcsak kívülálló szemlélőként kíséreltek meg tapasztalatokat gyűjteni, hanem a közösségek belső résztvevőjeként igyekeztek hasznosan eltölteni idejüket. Amikor például Juhász Árpád, aki a művésztelep tagjai közül legtöbbet járta az országot, a matyók népművészetével kívánt alaposabban megismerkedni, a Matyóföldre, Mezőkövesdre költözött családjával, ahol pár hónapot együtt élt a népcsoport tagjaival:

1

4 „Mint ők maguk, kijárt velük, a mezőre, lefestette a mezei munka minden mozzanatát. Lefestette házaikat, a csűrt, a szénakazlat, a piacot, a menyasszonyt, a legényeket, az özvegyet. Megörökítette (a) tanyázást- így hívták., amikor az esti órákban az egész család kiült a ház elé pihenni, beszélhetni, énekelni. Megfestette az aratást, a cséplést, a templomozást, a beiskolázást. Megfigyelte beszédüket, szokásaikat, játékaikat. Lefestette a tipikus mezőkövesdi játékot, a túrósdit. "

1

5 Személyes jelenlétük alkalmával ismerték fel, hogy „A népművészet [...] az őt körülvevő élettel teljesen azonos, annak az életnek a szükségleteit legtökéletesebben és leggazdagabban elégíti ki."

1

6 Akár szellemi feltöltekezésre is alkalmas: Körösfői Mezőkövesdről írta egyik levelében:

1" „Ide menekültem eg' hétre, hogy megpróbáljam a lelkemet annyira felhangolni, amennyire ez szükséges, ha az ember igazán piktor akar lenni." Végkövetkeztetésük kialakításában döntő volt az a felismerés, hogy az általuk „élőben" látott népművészet szolgálhat oly forrásul, amely megújíthatja a nemzeti művészetet. Nemcsak motívumaiban nyújthat újat, hanem szellemiségével is erőt adhat, amikor a magyarság mitikus múltjának ábrázolásához nyúlnak vissza, vagy népballadát (Nagy Sándor életművében: Ágnes asszony, Kádár Kata. Budai Ilona, Szép Salamon Sári) illusztrálnak, pontosabban gazdagodhat a képzőművészet, ha a nép művészetéből ellesett és megtanult fogásokkal fogalmaznak. A maguk módján, az általuk kipróbált sokféle műfajban: festményeken, bútorokon, grafikákon, ruhákon, falfestményeken, üvegfestményeken, szőnyegeken meg is mutatták, hogy a szecessziós stílushoz dúsítóként hozzáadható népünk kézműves termékeinek ornamentikája és szellemisége. Malonyay Dezső munkatársaiként még az volt a feladatuk, hogy híven, felismerhetően, már-már realista módon, dokumentumszerűen örökítsék meg a gazdagon díszített tárgyi kultúrát, amit gyűjtőútjaik alkalmával fedeztek fel. Ez az út és módszer azonban elvezette őket addig, hogy nem illusztratív módon, hanem teremtő erőként saját művészetükben is alkalmazzák és felhasználják a magyarság ősi szimbolikáját, képileg elevenítsék meg népünk mitológiáját azzal az eszköztárral, ornamentikával, melyet az archaikus művészeti kifejezésmódot ismerő és őrző településeken láttak. A szecessziós stílus szinte kívánta a dekoratív motívumvilágot, amit összegyűjtöttek. Nem mondták ki, de tudatában voltak annak, hogy a huszonnegyedik órában járták az országot, hogy lássák és összegyűjtsék a népművészeti hagyatékot. Programírásaiknak számító megnyilatkozásaikban is külön hangsúlyozzák azt a tényt, hogy: „... a népművészetet utánoznunk, egyszerűen lemásolnunk nem lehet. Ez volna a legnagyobb hazugság és bűn éppen a művészet törvényei ellen. De olyan áhítattal, odaadással kell közelednünk feléje, megnyitnunk neki lelkünket, mint ahogy magunkba fogadjuk s lelkünkbe felszívjuk a természet csodás jelenségeit."

1

8 „A gödöllőiek szecessziója - ahogy azt Gellér Katalin summázta - nemcsak mell